II. bővített kiadás
Kriska György PhD, az MTA doktora és Karkus Zsolt PhD
ELTE TTK Biológiai Intézet
2022
A szerzők által jegyzett 2015-ös kiadású, azonos című kötet az utóbbi évtized egyetlen átfogó biológia szakmetodikával foglalkozó felsőoktatási tankönyve erősen hiánypótló munka, de az elmúlt évek során a kiadvány veszített korszerűségéből. Ennek több oka is van:
– A közoktatásban, köznevelésben jelentős szervezeti és tartalmi átalakulások történtek, melyek a biológia tantárgyat is nagymértékben érintették;
– teljesen megújult az oktatás technikai háttere;
– a kognitív pszichológiai és pedagógiai kutatások legújabb eredményei is sürgetik a tantárgy-pedagógiák innovációját, modernizációját;
– a társadalmi változások következményeként a köznevelési rendszer új követelményeknek, kihívásoknak kell hogy megfeleljen, többek között stratégiai feladattá vált a természettudományos továbbtanulás ösztönzése és a környezetkultúra, a környezettudatos magatartás fejlesztése.
A fent leírtak miatt a tankönyv új kiadása sürgetővé vált. Az átdolgozott műben célkitűzésünk a következők megjelenítése volt:
– a biológia tantárgy helyének és szerepének bemutatása a nemzeti köznevelés rendszerében az új tartalmi szabályozók (a 2020-tól bevezetett NAT és kerettantervek) szellemiségének megfelelően;
– az oktatásmódszertan új eredményeinek, illetve az aktuális nemzetközi trendek (pl. IBST, inquiry based science teaching) ismertetése, a hazai viszonyokhoz történő adaptálása;
– az új oktatástechnikai és online oktatási eszközök biológia oktatásában alkalmazható módszertana, a digitális és hagyományos laboreszközök együttes használatának elősegítése;
– a modern pedagógiai irányzatok módszereinek (konstruktív pedagógia, kompetenciaalapú oktatás, kooperatív csoportmunkák) természettudományos tartalmakkal történő megtöltése, interdiszciplináris szemlélettel;
– a környezetkultúra, környezetetikus magatartás és a helyes egészségmagatartás fejlesztése a biológia tantárgyhoz kapcsolódó környezeti nevelésen keresztül.
Az ingyenesen hozzáférhető kiadvány és terjedelmes digitális melléklete minden olyan felsőoktatási intézményben felhasználható, ahol biológiatanár-képzés folyik, de az új eredmények és módszerek közlése és feldolgozása miatt a gyakorló biológiatanárok, illetve a továbbképzésüket végző intézmények körében is jelentős érdeklődésre számíthat.
TARTALOM
BEVEZETÉS
- A BIOLÓGIATANÍTÁS MÓDSZERTANÁNAK TÁRGYA, FELADATAI ÉS TUDOMÁNYKÖZI KAPCSOLATAI
- A TANTÁRGY TERVEZÉSE
2.1. Történeti előzmények
2.2. A tantervek fogalma, fajtái
2.3. A nemzeti alaptanterv
2.4. A kerettantervek
2.5. Az iskolai tervező munka szintjei
2.6. Az érettségi követelmények
2.7. A pedagógiai program és a helyi tanterv
2.8. Tanmenet és a tématervezés
- A TANÍTÁSI ÓRA
3.1. A tanítási óra tervezése; az óratervezet
3.2. Órajellegek, óratípusok
3.2.1. Új ismereteket feldolgozó órák
3.2.1.1. Bevezető, témanyitó óra
3.2.1.2. Új ismereteket feldolgozó "homogén" óra
3.2.1.3. Új ismereteket feldolgozó "vegyes" óra
3.2.2. Gyakorló-alkalmazó (készségfejlesztő) óra
3.2.3. Ismétlő-rendszerező (összefoglaló) óra
3.2.4. Ellenőrző, értékelő óra
3.3. Szervezeti formák
3.3.1. A frontális osztálymunka
3.3.1.1. A frontális munka fogalma és története
3.3.1.2. A frontális munka típusai és alkalmazási lehelőségei a biológiaoktatásban
3.3.2. Az egyéni munka
3.3. 2.1. Frontális egyéni munka
3.3.2.2. Differenciált egyéni munka
3.3.3. A páros munka
3.3.4. A csoportmunka
3.3.4.1. A csoportmunka fogalma és szerepe a biológiaoktatásban
3.3.4.2. A csoportmunka előkészítése
3.3.4.3. A csoportmunka lebonyolítása
3.3.4.4. A csoportmunka összefoglalása, értékelése
- A SZEMLÉLTETÉS
4.1. A szemléltetés jelentősége és szervezési módjai
4.2. A szemléltetés eszközei és alkalmazásuk
4.2.1. Szemléltetés élő anyagokkal vagy maradványukkal
4.2.2. Szemléltetés tárgyi eszközökkel
4.2.3. A táblai munka módszertana
4.2.5. Drámapedagógiai szemléltető módszerek
- A TANÓRÁN KÍVÜLI TANULÁS LEHETŐSÉGEI
5.1. Szakkörök
5.2. Versenyek – tehetséggondozás
5.2.1. Tanulmányi versenyek biológiából
5.2.2. A versenyfelkészítés
5.3. Iskolán kívüli foglalkozások
5.3.1. Tanulmányi séta
5.3.2. Kirándulás, terepgyakorlat, erdei iskola
5.3.4. Állat- és növénykerti órák, múzeumok
- EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS A BIOLÓGIA TANÍTÁSÁBAN
6.1. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés fogalma, célja, feladata
6.2. Az egészségnevelés összetevői
6.3. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés módszerei
- A TANULÁS ESZKÖZEI
7.1. A tankönyv
7.1.1. Rövid történeti visszatekintés
7.1.2. A tankönyvek fogalma, fajtái
7.1.3. A tankönyvválasztásról általában
7.1.4. A biológiatanár tankönyvválasztásáról. Tankönyvelemzési szempontok
7.1.5. A tankönyvek használata
7.1.5.1. A tankönyvhasználat indokai
7.1.5.2. A tankönyvhasználat hibái
7.1.5.3. Tankönyvhasználati módszerek
7.2. A tankönyvszatellitek
7.2.1. A tankönyvszatellitek fogalma, fajtái
7.2.2. A tankönyvszatellitek használata
7.3. A szakirodalom
7.3.1. A szakirodalom fogalma, fajtái
7.3.2. A szakirodalom kiválasztása, használata, a tanári ás a tanulói könyvtár összeállításának szempontjai
7.4. A munkalapok és feladatlapok
7.4.1. A munkalapok és feladatlapok fogalma, fajtái
7.4.2. A munkalapok és feladatlapok használata
- A SZAKTÁRGYI ÉRTÉKELÉS
8.1 Az értékelésről általában
8.1.1. Az értékelés típusai
8.1.2 Mérésmetodikai alapelvek alkalmazása az értékelés során
8.1.3. A tanulók szaktárgyi tudásának szintjei
8.2. Az értékelés módszerei
8.2.1. Szóbeli feleltetés
8.2.1.1. A feleltetés módszerei
8.2.1.2. A felelés értékelése
8.2.2. Írásbeli feladattípusok
8.2.2.1. Zárt végű feladatok
8.2.2.2. Nyílt végű feladatok
8.2.3. Témazáró dolgozat
8.2.3.1. A dolgozat összeállítása
8.2.3.2. A dolgozat megíratása
8.2.3.3. A dolgozatok kijavítása, érdemjegyek megállapítása
8.2.3.4. A dolgozatok kiosztása
8.2.4. Félévi és év végi osztályozás
- MUNKA A BIOLÓGIAI LABORATÓRIUMBAN
9.1 Élő anyag biztosítása a kísérletekhez
9.1.1. Tárolás hűtőszekrényben
9.1.2. Vízminták és tenyészetek
9.2. Optikai alapon működő vizsgálati eszközök
9.2.1. Fénymikroszkóp
9.2.1.1. A fénymikroszkóp felépítése és működése
9.2.1.2. Fénymikroszkópos vizsgálati módszerek
9.2.1.2.1. Ferde megvilágítás alkalmazása
9.2.1.2.2. Reakciók a fedőlemez alatt
9.2.1.2.3. Metszetkészítés borotvapengével
9.2.1.2.4. A metszetek megfestése toluidinkék oldattal
9.2.1.2.5. Bőrszöveti nyúzat készítése
9.2.1.2.6. Levonatkészítés
9.2.1.2.7. Optikai festés
9.2.1.2.8. Fotózás, filmezés
9.2.2. Sztereomikroszkóp
9.2.2.1. A sztereomikroszkóp felépítése és működése
9.2.2.2. Sztereomikroszkópos vizsgálati módszerek
9.2.2.2.1. 3D fotózás sztereó mikroszkóppal
9.2.3. Háromnézetű bogárnéző
9.2.3.1. A bogárnéző felépítése és működése
9.2.3.2. Bogárnézős vizsgálatok
9.2.3.2.1. A magas kőris rendes és alvó rügyei
9.2.3.2.2. A fatörzs vizsgálata
9.2.3.2.3. Az eperfa levélerezete
9.2.3.2.4. Pillangósvirágú növény gyökérzete
9.2.3.2.5. A vadrepce virága
9.2.3.2.6. A tulipán virága
9.2.3.2.7. A napraforgó fészekvirágzata
9.2.3.2.8. A paradicsom bogyótermése
9.2.3.2.9. A csörgőfa toktermése
9.2.3.2.10. Borsó magvak csíráztatása
9.2.3.2.11. A kukorica csíráztatása
9.2.3.2.12. Gerinctelen állatok vizsgálata
9.3. A vizsgálatok képi dokumentációjának elkészítése
9.3.1. Makrofotózás és filmezés
9.3.1.1. Optikai eszközök, közgyűrű, kihuzat
9.3.1.2. Megvilágítás
9.3.1.3. Akváriumi fotózás
9.3.2. Térhatású (3D) fotózás és filmezés
9.3.2.1. 3D fotózás sztereó fényképezőgéppel
9.3.2.2. Sztereó előtétek és sztereó objektívek
9.3.2.3. 3D fotózás egylencsés (hagyományos) fényképezőgéppel
9.3.3. Számítógépes utómunkálatok
9.3.3.1. A 3D kép létrehozása a képpárból
9.3.3.2. 2D-3D képátalakítás
9.3.4. Térhatású (3D) szemléltetés
- ELEKTRONIKUS TANULÁS
10.1. IKT-val támogatott innovatív oktatás
10.2. E-learning
10.2.1. Az e-learning fogalma
10.2.2. Az e-learning eszközei
10.2.3. Az e-learning formái
10.3. Digitális tananyagok, taneszközök
10.4. Oktatási platformok
10.4.1. Tudásellenőrző eszközök
10.4.2. Kooperatív munka
10.4.3. Frontális munka
10.4. Internet alapú elektonikus tananyagok
10.4.1. Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)
10.4.2. Realika - digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
10.5. Internetes tananyagbázisok
10.5.1. Nemzeti Köznevelési Portál (NKP)
10.5.2. Biológia – Oktatás - Tanulás (BOT)
10.5.2.1. Legördülő válaszlistás feladatok
10.5.2.2. Interaktív programcsomagok
10.5.2.3. Felirat nélküli és feliratozott képek
10.5.2.4. Terepi és labor segédanyagok
10.5.3. Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT)
10.5.4. Realika – digitális foglalkozásgyűjtemény és oktatásszervezési szoftver
10.6. A digitális tananyagok szerkesztése, fejlesztése
10.6.1. Az eXe-Learning program és használata
10.6.1.1. Interaktív feladatlapok
10.6.1.2. Interaktív munkalapok
10.6.2. Forrás Tantárgyfüggetlen Oktatási Programcsomag
10.6.2.1. Táblázatos feladat
10.6.2.2. Tudáskaszinó és Párbaj
10.6.2.3. Felismeréses feladatsorok
- TEREPI FOGLALKOZÁSOK, MODELLEZÉS
11.1. Növénycönológiai vizsgálatok
11.1.1. Növénytársulások életforma összetételének vizsgálata
11.1.2. A növényzet indikátor értékeinek elemzése
11.1.3. Növényállományok természetvédelmi értékének elemzése
11.1.4. Értékelés, számítás
11.1.5. Sziklagyep vizsgálata
11.1.6. Gyertyános-tölgyes vizsgálata
11.1.7. Minta óravázlat
11.2. Áramló vizek ökológiai állapotfelmérése
11.2.1. Elméleti alapok
11.2.2. Gyűjtés
11.2.3. Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer
11.2.4. Gyakorlati alkalmazások
11.2.5. Belga Biotikus Index, BISEL
11.2.6. Tantermi tevékenységek
11.3. Poláros fényszennyezés vizsgálata
11.3.1. Elméleti alapok
11.3.2. Folyóparti épületek hatása vízirovarok rajzására
11.3.2. Aszfaltút hatása vízirovarok rajzására
11.4. Elemi populációnövekedés modellezése
11.4.1. Elméleti alapok
11.4.2. A szimulációs program működése