7.2.1. A tankönyszatellitek fogalma, fajtái
Tankönyvszatelliteknek nevezzük azokat a különféle jellegű, tartalmú, funkciójú segédleteket, amelyek a tankönyvet (illetve: ha rendelkezik szatellittel, akkor inkább alaptankönyvet vagy magtankönyvet) körülveszik és kiteljesítik. Ezek a segédletek hol elválaszthatatlanul szoros, hol pedig lazább kapcsolatban állnak az “anyatankönyvvel”.
Formai-kivitelezési szempontból a tankönyvszatellitek a tankönyvekhez hasonlóan nyomtatott (pl. munkafüzet), elektronikus (pl. hangkazetta nyelvkönyvekhez) vagy digitalizált (pl. CD-melléklet) típusúak lehetnek.
Funkcionális tekintetben a csoportosítás alapját az képezi, hogy a szatellit a tankönyvet milyen téren igyekszik kiteljesíteni, esetleges hiányosságait kompenzálni (7.3. táblázat):
7.3. táblázat: a tankönyvszatellitek típusai
|
Munkáltató szatellitek |
Szemléltető szatellitek |
Forrás- szatellitek |
Didaktikai szatellitek |
|
- munkafüzet - példatár - feladatlap- vagy munkalap- gyűjtemény - gyakorlati kézikönyv |
- album - atlasz - audiovizuális kiegészítők |
- szöveggyűjtemény - forrásszemelvény- gyűjtemény - képlet- és táblázatgyűjtemény - szótár |
- tanári kézikönyvek - óravázlat- gyűjtemények - logikai vázlatok, tömörítések |
7.2.2. A tankönyvszatellitek használata
A továbbiakban a biológiatanításban szerepet játszó szatelliteket tekintjük át a gyakorlati felhasználás szempontjából.
Azzal összefüggésben, hogy a biológia tankönyvekben általában a leíró, közlő stílus túlsúlya jellemző, a tankönyvszatellitek között inkább a munkáltató típusúak terjedtek el.
A munkafüzet elsősorban a gyakoroltatás, gyakorlati alkalmazás, készség- és képességfejlesztés feladatait tartalmazza (ennyiben hasonlít egy feladatlap-gyűjteményre), de azzal ellentétben szorosan egy adott tankönyvhöz illeszkedik, és az egész évi tanítási-tanulási folyamat segítésére hivatott.
Nagyon sokoldalú eszköz, az ismeretszerzés és alkalmazás sűrített módja: egyaránt alkalmas új anyag elsajátítására, gyakorlásra, ismétlésre, de akár ellenőrzésre is a biológia bármely témakörénél. Tanórán és házi feladatként is alkalmazható. Előnye még, hogy a megoldás értékelése és a szükséges korrekció a tanár és diák számára egyaránt jobban követhető, hiszen a rögzített feladat és a megoldás is kéznél van.
A munkafüzetre érvényesen is ki kell azonban jelenteni, hogy alkalmazása nem helyettesítheti, csak kiegészítheti a többi eszköz- és eljárásrendszert! Használata során gyakran elkövetik azt a hibát, amelyről már a tankönyvek kapcsán is szó esett: teljesen egyedül hagyják a tanulót a taneszközzel. Szélsőséges, de sajnos mégsem ritka esete ennek, amikor a gyerekek “csendes foglalkozásként” töltögetik a munkafüzetet, miközben a tanár más osztályok előzőleg kitöltött munkafüzeteit javítgatja. A munkafüzet nem a tanári munka kiváltásának, hanem a módszertani repertoár szélesítésének az eszköze!
Biológiából – a munkáltatásra való törekvésekkel összefüggésben – az 1970-es évektől készültek munkafüzetek a tankönyvekhez, de csak az általános iskolás korosztály számára (burkoltan azt sugallva ezzel, hogy a középiskolai tananyag mellett már „nincs idő gyakorolgatni” vagy hogy a munkafüzet „kicsiknek való”). Ez gyakorlatilag napjainkig így van, noha a 2005-ös érettségi reform bevezetését követően – amikortól a középszintű vizsgának is kötelező eleme az írásbeli vizsgarész – a középiskolások számára is készült néhány tankönyv mellé munkafüzet. A tananyag mennyisége és a rendelkezésre álló idő aránya azonban korlátozza tanórai felhasználásukat a középiskolai évfolyamokon.
A feladatlap-gyűjtemények is lehetnek gyakorló-alkalmazó célzatúak, de rendszerint nem kötődnek szorosan egy adott tankönyvhöz és nem is mindig fedik le a teljes tananyagot. Biológiából meglehetősen szűk a kínálat ilyen művekből.
A munkalapgyűjtemények ismeretrögzítésre, megfigyeltetésre hivatottak. Erdei iskolákhoz, tanösvényekhez kapcsolódóan már régóta léteznek ilyen kiadványok, a 2013/14-es tanévben pedig számos iskola, amelyek az európai finanszírozású Öveges tanteremfejlesztési programban részt vettek, laborvizsgálathoz alkalmazható munkalapgyűjteményeket is kidolgoztak a program keretében (ld. a 11.2.1. fejezetben).
Feladatgyűjteményekből többféle is beszerezhető, de hozzá kell tenni, hogy ezek csaknem mindegyike a központi írásbeli érettségire felkészítő kiadvány feleletválasztós tesztekkel, genetikai feladatokkal. Szintetizáló jellegüknél fogva valóban inkább csak felvételi és versenyfelkészítésre alkalmasak, de fáradságos válogató munka és „összeollózás” árán a tanórákon is használhatók lehetnek gyakoroltatásra, dolgozat-felkészítésre, munkafüzet-helyettesítőként. Ellenőrzésre kevésbé javasoltak, tekintettel arra, hogy tartalmazzák a feladatok megoldásait is.
Mivel 2005-től biológiából középszinten is előírás az írásbeli vizsga, a feladatgyűjtemények és feladatlap-gyűjtemények jelentősége várhatóan növekedni fog.
Gyakorlati kézikönyvek nélkül a biológia oktatása nem képzelhető el. Közülük kettő (a Növényismeret és az Állatismeret) a hivatalos tankönyvjegyzéken is szerepel, ugyanis használatuk a szóbeli érettségi vizsgákon jelenleg is követelmény. A Növényismeret és Állatismeret könyveket valamennyi középiskolásnak ismernie kell, de nem szükséges azokat minden egyes tanulóval megvetetni. A szaktantermi kézikönyvtárban álljanak rendelkezésre elegendő (legalább két tanulónként egy) példányban.
Sajnos a növényhatározás készségszintű begyakoroltatása a jelenlegi órakeretekben, átlagos osztályokban nem lehetséges, de ez semmiképpen ne adjon okot az elhagyására! Legalább egy órát áldoznunk kell arra, hogy egy egyszerű úton meghatározható típusnövényen (ezt előre ki kell választani és le kell ellenőrizni) a határozás lényegét mindenki számára érzékeltetni tudjuk. Mindig akad néhány tanuló, akit a növények illetve a határozás szépsége még ilyen redukált formában is megragad. A mi közreműködésünk nélkül talán ez soha nem történhetne meg!
Az Állatismeret könyv is sokoldalúan használható az állatrendszertan oktatása során az egyszerű szemléltetéstől kezdve a játékos, akár versenyszerű alkalmazási feladatokig (pl. ki találja meg leghamarabb a könyvben, melyik lepkefajról készült a kivetített fotó?).
Mindig gondoskodjunk azonban a kötetek visszaszedéséről, ha frontális magyarázatra térünk át, ellenkező esetben a tanulók végig a nézegetésükkel lesznek elfoglalva. Ez elkerülhető úgy is, ha az óra végére időzítjük használatukat.
Számos gyakorlati kézikönyv (vizsgálatokat, kísérleteket ismertető kiadvány) is forgalomban van. Ezek többségükben a gyakorlatok leírása mellett hozzájuk kapcsolódó kérdéseket, feladatokat is tartalmaznak, így egyes részeiket kimásolva, némileg kiegészítve könnyedén készíthetünk a gyakorlati óráinkon felhasználható munkalapokat. Tanári demonstrációs kísérleteinkhez is meríthetünk belőlük ötleteket. A biológia gyakorlati vizsgálatokhoz készült gazdagon illusztrált munka a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó 4 részes sorozata (Kriska 2011, 2012, 2013 Kriska-Lőw 2012).
A biológiai albumok a 80-as 90-es években voltak elterjedtek, amikor is a szerényebb kivitelű alaptankönyv mellé külön kötetben gyűjtötték össze a színes képeket, fotókat. Ma már a könnyebb kezelhetőség végett az ábraanyag „visszaintegrálódik” a magtankönyvbe.
Atlaszok a biológiaoktatásban is használatosak (pl. anatómiai, növényföldrajzi). Alkalmazásuknak gátat szab, hogy általában egyetlen példányban állnak rendelkezésre. Csoportmunkához vagy – különösen szkennelt, majd kivetített formában – szemléltetésre így is felhasználhatók. Egyszerűsített kiadásaik helyett – azok változó megbízhatósága miatt – a felsőoktatásban használt változataik javasoltak.
Az audiovizuális kiegészítők közé az internetről ma már könnyen hozzáférhető hanganyagok (pl. állathangokkal), képek, videofilmek, webes hivatkozások tartoznak. Bővebben a 10. fejezetben esik szó róluk.
A tanári kézikönyvek, óravázlat-gyűjtemények manapság – amikor az egytankönyvűség ideje már lejárt – ritkaságszámba mennek, csupán néhány általános iskolai tankönyv mellé jelent meg ilyen kiadvány. Középiskolai tanárok számára a kiadók – a várhatóan kis példányszámban eladható kézikönyvek helyett – inkább tankönyvbemutatók keretében igyekeznek biztosítani, hogy módszertani ajánlásokat kaphassanak a szerzőktől. Különösen a kezdő tanárok számára lenne nagy segítség, ha a jelenleginél több tanári kézikönyv készülne.
Annál divatosabbak viszont a különféle tananyagvázlatok, tömörített szövegű összefoglalók. Ezek önmeghatározásuk szerint a diákok számára készültek, valójában azonban sematizmusuk, leegyszerűsítéseik miatt (némelyikben még ábra sincs!) éppen nekik nem ajánlhatók. Értő, kritikus tanári szemmel néhány új nézőpontot, ötletet esetleg hasznosíthatunk belőlük.