A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák között szerepel a digitális kompetencia, amely magában foglalja az információs társadalom technológiáinak és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ennek fejlesztése tantárgytól független feladat, amely a kompetencia fogalmához tartozó három alapegység szem előtt tartásával valósítható meg. Jelesül az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alapvető ismereteinek átadásával (pl.: számítógépes alkalmazások kezelése, internetes kommunikáció lehetőségei, jogi előírások stb.), a fontos képességek kialakításával és fejlesztésével (pl.: eszközök használata, információ szelektálása és feldolgozása), továbbá a kritikus gondolkodás és a körültekintő hozzáállás attitűdjének formálásával (NAT 2013).
Az információs és kommunikációs technológiák (röviden: IKT) alkalmazása jelentős részét képezi a pedagógiai gyakorlatnak. Az IKT fogalmába tartozik minden tanítási-tanulási folyamatba bevont számítástechnikai eszköz és szolgáltatás, így például a számítógép és összes perifériái, illetve a hozzá kapcsolható audiovizuális eszközök (projektor, DVD-lejátszó, webkamera, digitális mikroszkóp), továbbá az interaktív tábla és a szavazórendszerek. Ezek segítségével hatékonyabban közvetíthetők a tantárgyi ismeretek, jobban rá lehet világítani az összefüggésekre, és a tudásanyag rendszerbe foglalására szintén alkalmasak, de természetesen előmozdítják a digitális kompetencia készségeinek fejlődését is.
Az IKT-s eszköztár által megújuló módszerek a diákokat aktív részvételre, önálló információszerzésre és feldolgozásra késztetik. Innovatívnak azonban csak akkor nevezhető a tanítási folyamat, ha az IKT eszközpalettájának segítségével valami újszerű megközelítésmódot, más szemszöget mutat be a pedagógus. Például a táplálkozás egészségtani részének tárgyalása során úgy világít rá a tanulók együttműködésével egyes tápanyagok élettani szerepére, hogy egy internetes fórum hozzászólásait elemzik és értékelik igazságtartalom alapján, vagy néhány a médiában megjelenő újsághír, illetve reklámfilm kritikus vizsgálata során kénytelenek ráébredni, hogy a félrevezetés elkerülésének érdekében szükséges egy bizonyos háttértudás a helyes életmód kialakításához, hiszen sokszor nem helytálló információk olvashatók, hallhatók ezekben a forrásokban. A mindennapi élethez köthető, gyakorlatias tudás elsajátítása alapvető fontosságú.
Nem tekinthető innovatívnak az a hozzáállás, ha az új technikai vívmányokat a korábbi tanítási sémájára akarja ráhúzni egy tanár, tehát önmagában az eszközök fejlődése nem jelenti feltétlenül az oktatás átformálódását, mert ezekhez újszerű módszerek, másfajta tanulásszervezés szükséges.
Szempontok IKT-használathoz
- Az IKT a mindennapos osztálytermi munka kelléke, mely hatékonyan támogatja
- a tanulási célokat. Nem jutalom, hanem munkaeszköz.
- Az IKT eszköz kiválasztása tudatosan történjen eredmény/tanulási cél alapú megközelítésből.
- A feladatmegoldás során az IKT eszköznek olyan hozzáadott értékkel kell bírnia, amely csak a digitális eszköz bevonásával valósulhat meg. ne használjuk akkor, ha a feladat IKT eszköz nélkül is megoldható és nem egyszerűsíti a munkát.
- Az IKT eszközökkel támogatott tanulást a tanóra részévé kell tenni, nem lehet csak otthoni feladat. Leginkább azért, mert a tanár segítő szerepe sokszor nem nélkülözhető.
- Ne akarjunk mindig új eszközöket kipróbálni a diákokkal, hanem próbáljunk meg egy rutint kialakítani, ami erősíti a tanulók magabiztosságát, sikeres eszközhasználatát.
- Adjunk a diákoknak gondolkodtató, divergens gondolkodást igénylő feladatokat! Célszerű előnyben részesíteni olyan feladatokat, amelyek megoldásakor eltérő témákon és produktumokon dolgoznak, mert így különböző tanulási tapasztalatokra tesznek szert. (Tóth-Mózer, Misley 2019)