7.4.1. A munkalapok és feladatlapok fogalma, fajtái
A munkalapok és a feladatlapok egyaránt szisztematikusan összeállított feladatsorok, amelyek célja
– munkalapok esetén elsősorban a tanulási folyamat során felbukkanó új információk megfigyelése, rögzítése, a meglévő ismeretekkel történő összevetése, továbbgondolása,
– feladatlapok esetén pedig a rögzített, megjegyzett ismeretek megértése, elmélyítése, alkalmazása (gyakorló feladatlap), vagy a tanultak ellenőrzése, mérése (ellenőrző feladatlap). A feladatlapok alkalmasak lehetnek a tanulók személyes állásfoglalásának és meggyőződésének felmérésére is.
7.4.2. A munkalapok és feladatlapok használata
Előnyük egyrészt széles körű alkalmazhatóságukban rejlik. A biológiaoktatás bármely témakörénél, bármelyik korosztálynál felhasználhatók: a munkalapok elsősorban az új ismereteket feldolgozó órákon, gyakorlati vizsgálatoknál, múzeumi órákon, terepgyakorlatokon; a feladatlapok pedig ismétlő-rendszerező órákon (órarészleteken), de ellenőrzéskor vagy akár otthoni munkára is.
A jól összeállított munkalapok és feladatlapok módszertani értéke még, hogy a gondolkodásra neveléssel kapcsolatos alapvető kategóriák (megjegyzés, megértés, alkalmazás) mindegyikét képesek fejleszteni, és talán a leginkább objektív ismeretellenőrzés lehetőségét kínálják.
Nem, vagy alig fejleszthető ellenben segítségükkel a szóbeli kifejezőkészség, az adott témáról való rendezett, összefüggő gondolkodás, előadás képessége, a szövegértés és szövegértelmezés. Ritkán teszik lehetővé, sőt alkalmanként akadályozhatják is a biológiatanítás során oly fontos élménybefogadási folyamatot. A tankönyvekkel és a munkafüzetekkel kapcsolatban már elmondottakhoz hasonlóan a feladatlapokkal is hibát követünk el, ha abszolutizáljuk használatukat, ha kitöltésük, megoldásuk során nem működünk együtt a tanulókkal, de akkor is, ha előkészítés nélkül alkalmazzuk azokat, vagy a velük végzett munkát nem értékeljük.
Helyes, ha egy tanulmányi kirándulás, természetjárás nem céltalan és nem „lóg a levegőbe”, de ne essünk túlzásokba: alaposan mérlegeljük, hogy ezek önfeledtségét, élménygyűjtő értékét milyen mértékben célszerű a munkalapok töltögetésével korlátozni.
A fentieken túl — tekintve, hogy általában saját műveinkről van szó — a munka- és feladatlapok használatának még egy veszélye van: a rossz feladatlapok összeállításának kockázata.
A rossz (célszerűtlen) feladatlapok legfontosabb jellemzői:
– Csak egy, vagy néhány feladattípust tartalmaznak (pl. végig teszt, vagy végig esszé),
– kérdéseik túl általánosak (pl. Mi jellemző az ember táplálkozására?),
– öncélú felsorolást vagy lényegtelen számszerű adatok rögzítését kérik (pl. Add meg a citrátkör tíz köztestermékének a nevét! Hány mmol/l a nátriumion-koncentráció a Henle-féle kacs leszálló ágában? stb.),
– olyan konkrétumok megfigyelését kérik, vagy olyanokat citálnak, amelyekből nem lehet lényeges következtetéseket levonni, általánosítani (pl. kétéltű, hüllő, madár és emlős tüdő rajza mellett a következő kérdéssor: Milyen szerv látható az ábrákon? Mire szolgál ez a szerv? Melyik a legnagyobb méretű?),
– nem a tantervi vagy érettségi követelmények teljesítését segítik elő, nem az életkornak megfelelően (pl. az általános iskola 7. osztályában légzési hányadost kell számítani egy növény gázcseréjére vonatkozó adatokból),
– a feladatok mennyisége, nehézségi foka nem áll arányban a rendelkezésre álló idővel (ez különösen ellenőrző feladatsoroknál kritikus probléma).
A jó feladatlapok összeállításának kulcsa elsősorban tehát a feladatok helyes megválasztása. (A lehetséges feladattípusokkal kapcsolatban ötleteket meríthetünk az írásbeli értékeléssel foglalkozó fejezetből.) Középiskolában elvárható az is, hogy feladatlapjainkon szerepeltessük, általuk gyakoroltassuk az írásbeli érettségi közép- és emelt szintű mintatételeiben szereplő típuspéldákat is. Az ugyan nem lehet célunk, hogy tanítványaink bizonyos feladatféleségek paneleiben gondolkodjanak a biológiáról, de az sem megengedhető, hogy a vizsgaszituációban találkozzanak velük először!