2.6. Az érettségi követelmények

Az érettségi vizsgákról általában

Már az 1995-ös Nat-koncepció megalkotásakor felmerült, hogy az 1998-ban Nat szerint tanulni kezdő, 7. osztályos tanulók érettségi vizsgája (2003-ban) az addig szokásostól eltérő rendszer szerint történjen. Az új – végül is csak 2005-ben megvalósuló – szabályozás lényege a kétszintű vizsgarendszer meghonosítása a hazai gyakorlatban.

            A kétszintűség ez esetben azt jelenti, hogy a vizsgázó eldöntheti, hogy az 5 kötelező érettségi tárgy (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv és egy szabadon választott tárgy) közül melyekből kíván egyszerűbb (középszintű) vagy nehezebb (emelt szintű) vizsgát tenni.

Az emelt szintű érettségi bevezetése az eredeti tervek szerint a felsőoktatási felvételi vizsgák kiváltását szolgálta volna, abból a megfontolásból, hogy egységesítsék, és az egyetemektől függetlenítsék a bejutás feltételeit (az emelt szintű vizsgákat ugyanis független vizsgaközpontokban kell letenni, központilag kidolgozott követelmények alapján). A nyelvtanárokat képző intézmények kivételével azonban valamennyi felsőoktatási intézmény úgy döntött, hogy 2005-ben nem írja elő az emelt szintű vizsgát a felvételhez, kizárólag a középszintű érettségi eredmények alapján válogat (ugyanis ettől az évtől kezdve már nem szervezhető tantárgyi felvételi vizsga, kizárólag az érettségi eredmény dönt). 2013-tól azonban már több felsőoktatási intézmény is megkövetelte egy vagy két tárgyból az emelt szintű vizsgát (biológiából például az orvosi és állatorvosi egyetemek), majd 2020-tól központi rendelkezés írja elő, hogy bármely felsőoktatási intézménybe csak legalább egy emelt szintű érettségi eredményével lehet felvételt nyerni, közelebb kerülve ezzel az eredeti elképzeléshez, amely szerint az emelt szintű vizsga a belépő a felsőoktatásba.

A jelentkezőknek akkor is célszerű lehet két emelt szintű vizsga melletti döntés, ha az nem követelmény: legalább 45% eredmény elérése esetén ugyanis automatikusan felvételi többletpont jár az emelt szinten vizsgázónak.

A biológia érettségi vizsga

A biológia továbbra is csupán választható érettségi tantárgy (korábban voltak olyan elképzelések, hogy az ötödik érettségi tárgy kötelezően természettudomány legyen, de ez végül nem valósult meg).

Az érettségi követelményrendszer (40/2002. OM rendelet, majd annak 2017-től és 2024-től életbe lépő módosítása) épít a hazai biológiaoktatás hagyományaira, de több pon­ton átalakítja is azokat. A hangsúlyeltolódások főbb irányai (a 2005 előttiekhez képest):

• hangsúlyozottan szerepel benne a mindennapi élettel összefüggő, alkalmazható tudás feltárása, mérése,
• a követelményrendszerben megjelenő tudománykép a pusztán empirikus-leíró és statikus jelleg felől közelít a kognitív, több szempontú és dinamikus látásmód felé,
• a pusztán elméleteket közlő megközelítés felől a gyakorlatban is használható ismeretek felé,
• az értékmentes tudomány absztrakt feltevése felől a megalapozott véleménynyilvánítás lehetősége és igénye felé.

 

Jellemző tartalmi változás, hogy a régebbi követelményekkel szemben jóval nagyobb hangsúlyt kapnak benne az ember szervezetével és egészségével, valamint a környezetvédelemmel, környezettannal kapcsolatos ismeretek. Belekerültek a tananyagban korábban nem szereplő tudományos újdonságok is, mint például a prionok vagy a stresszfehérjék, majd 2024-től újabb követelményekkel bővült, úgymint például ioncsatorna-típusok, MHC fehérjék, protrombin idő stb.

Mindezeknek megfelelően módosultak a vizsgaformák és jelentősen megváltozott az értékelés is:

A középszintű vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, mindkettőt az iskola szervezi. Az írásbeli központilag összeállított, 80 itemes kérdéssort tartalmaz, kidolgozására 120 perc áll rendelkezésre. Ez azonban 2024-től módosul, a feladatlap 100 itemesre és 150 percesre bővül. A szintén központilag kiadott javítási útmutató alapján a felkészítő tanár értékel, az írásbelivel maximum 100 pont érhető el. A szóbeli vizsga – 30 perces felkészülési idő után – 15 perces feleletből áll. A szóbeli té­tel­sort a megadott szempontok alapján a felkészítő tanár, ill. iskolai szakmai munkaközösség állítja össze. A témakörök nyilvánosak, a konkrét kérdések nem.

A vizsga két altételből áll.

1. Gyakorlati rész: célja a jelölt laboratóriumi vizsgálatokban és/vagy terepmunkában va­ló jártasságának bemutatása.

Két lehetőség nyílik:

• Ha a jelölt önálló megfigyeléseket végzett, és erről projektmunkát (jegyzőkönyvet, szak­dolgozatot) készített, vállalkozhat ennek bemutatására. Ez fakultatív lehetőség, amely­ről a diák a vizsgára jelentkezés időpontjáig dönt.
• Ha a jelölt úgy dönt, hogy a gyakorlati altételt húzni fogja, feladata laboratóriumi vizsgálat elvégzése, vagy növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (képanyag – videó, dia, fénykép) alapján.

2. Elméleti rész: A jelölt véleményalkotásának, önálló előadásmódjának próbája egy, az ember szervezetével, egészségtanával vagy ökológiai-környezetvédelmi témával kapcsolatban.

A gyakorlati altételre 20, az elméletire 25 pont adható. További 5 pontot tesz ki a felelet felépítése, a nyelvi kifejezőkészség. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám így 50.

Tehát írásbeli vizsgán 100, a szóbelin 50 pont szerezhető. A két pontszám összeadódik. A vizsgaeredményt az összesített pont­szám alapján az általános vizsgaszabályzatban rögzítettnek megfelelően kell megadni, azaz ki kell számítani a százalékos teljesítményt és azt érdemjegyre váltani az alábbiak szerint:

80 – 100 %: jeles

60 – 79 %: jó

40 – 59 %: közepes

25 – 39 %: elégséges

0 – 24 %: elégtelen.

Az emelt szintű vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll. Mindkettőre központilag kijelölt helyen kerül sor. Az írásbelire 100 pont adható és 240 perc áll rendelkezésre.

A feladatsort és a javítási útmutatót is központilag állítják össze és javítása is a vizsgaközpontokban történik. A feladatlapon az egyes feladatok pontszámait föl kell tüntetni. A szóbeli vizs­ga­bizottság előtt történik, témakörei nyilvánosak, a tételek nem. A szóbeli – 30 perces felké­szü­lési idő után – legfeljebb 20 perces feleletből áll A szóbelin 50 pont szerezhető, a két pontszám össze­adó­dik, így emelt szinten is összesen 150 pont szerezhető, de az érdemjegyekre történő átváltás itt „enyhébb”:

60 – 100 %	jeles
47 –  59 %	jó
33 –  46 %	közepes
25 –  32 %	elégséges
0 –  24 %	elégtelen.

Fontos tartalmi különbség még, hogy emelt szinten a szóbeli vizsga célja elsősorban a felsőoktatásban (is) szükséges készségek, képességek meg­létének bizonyítása, a lényeg­re ­törő, pontos fogalmazás elősegítése. Mindezek érdekében a vizsgázónak egy elméleti A) altétel kifejtése után a B) altételben valamilyen biológiai vonatkozású szöveget, szövegrészletet, illetve grafikon vagy táblázat adatait kell elemeznie.

A 2005-ös érettségi rendszer újítása az is, hogy lehetőség van integrált „természettudomány” vizsga letételére. Ennek részletes követelményrendszere szintén a már említett rendeletben olvasható.

Az érettségire történő felkészítés célirányosan a gimnáziumok 11-12. évfolyamának kötelezően választható tanóráin (a fakultáción) történik, de ez nem azt jelenti, hogy csak itt. A 9-10. évfolyamon is tudatosítanunk kell magunkban azt, hogy a tanítványaink között mindig lehet olyan, aki biológiából fog majd érettségizni, közép vagy akár emelt szinten, viszont nem biztos, hogy jár biológia fakultációra. Ez esetben tehát alapvetően a 9-10. évfolyamon tanultak fogják megalapozni a teljesítményét. Ezért gimnáziumban az alsóbb évfolyamok tanóráinak, ellenőrzési-értékelési módszereinek tervezésekor tekintettel kell lennünk az érettségi követelményrendszerére is. Nem kell belőle mindent beépítenünk a tanítási-tanulási folyamatba, ezt meg sem tudnánk tenni, ugyanis a 9-10. évfolyamon rendelkezésre álló időkeret nem elegendő ehhez. De ha például gyakorlati vizsgálatokat tervezünk, illetve feladatsorokat állítunk össze, azokat érdemes az érettségi követelményrendszerben előírt típusokból választani.

Sajátos és nehezen magyarázható trend, hogy miközben a biológia tanítására rendelkezésre álló időkeret zsugorodik, az érettségi követelmények ezzel párhuzamosan bővülnek, mind ismeretanyag, mind az elvárt készségek-képességek tekintetében. Ez különösen a 2020-as Nat és az elviekben rá épülő, 2024-től érvényes érettségi követelmények kapcsán szembeötlő. Az utóbbihoz közreadott mintafeladatok az alkalmazásszintű követelmények egyre nagyobb súlyát vetítik előre a felismerést és felidézést igénylő követelmények rovására. Mindezek azt eredményezhetik, hogy a tanulók nagy része számára a sikeres vizsga még közép szinten sem lesz reálisan teljesíthető fakultációs felkészítés nélkül. A biológiából érettségit tervező diákjainkat időben kell tehát orientálnunk a döntés előtt, az érettségi követelmények tényszerű bemutatásával.

Emelt szintű vizsgaként a biológia népszerű tantárgy, mivel sok továbbtanulási szakirányhoz szükséges. Közép szinten azonban csak válaszható érettségi tantárgy, s egyre nagyobb hátrányba kerül a többi, szintén ötödiknek válaszható tárggyal szemben. A humán vizsgatárgyak kapcsán például a trend fordított, hiszen olyanokból is tehető vizsga, amelyek a történelem alapórákra alapozva minimális többletfelkészüléssel is teljesíthetők (társadalomismeret, etika, filozófia stb.). Mindez azért is problematikus, mert a hazai érettségi rendszerben úgy kaphatnak bizonyítványt a vizsgázók, hogy semmilyen természettudományos műveltségről nem tettek tanúbizonyságot. A kötelező természettudományos érettségi javaslata ugyan időnként fölmerül, de hamar le is kerül a napirendről, és sajnos arra sem látszik törekvés, hogy legalább az önkéntes választásában legyenek érdekeltek a tanulók.