2.4. A kerettantervek

Ahogyan arról az előzőekben szó esett, a kerettantervek a Nat és az iskolák helyi tantervei közé ékelt szabályozók. Létezik a központi (a minisztérium irányítása alatt álló Oktatási Hivatal által fejlesztett) kerettantervek rendszere, valamint korlátozott körben (pl. alternatív iskolák számára) akkreditálhatók ettől eltérő kerettantervek is.

A kerettantervek 2001-től történt bevezetésének fő kárvallottjai – ami az óraszámokat illeti – egyértelműen a természettudományos tantárgyak, bár közülük kezdetben a biológia szenvedte el a relatíve legcsekélyebb veszteségeket. A helyzet azonban folyamatosan romlott: 2004 előtt a 8. évfolyamon az egészségtan még a biológia tantárgytól különálló, heti 0,5 órás modulként szerepelt, ezt követően azonban integrálódott (innentől a tárgy neve „Biológia és egészségtan”), az időkeret viszont a biológia heti 1,5 órája maradt. Ezt a helyzetet konzerválta a 2013-tól érvényes kerettanterv úgy, hogy a heti 1,5 óra átlagban érvényesül a 7-8. évfolyamokon (2.4. táblázat).

2.4. táblázat: A biológia és egészségtan tantárgy 51/2012. számú EMMI rendelet által előírt minimális óraszámai

	Általános iskola		Gimnázium
évfolyam	7.	8.	9.	10.	11.	12.
heti óra (minimum)	1	2	-	2	2	2

A 2020-ban az óraszámok konkrét előírása a kerettanterv szintjéről följebb került, immár a Nat szabja meg azokat, további óraszám-csökkenést és tananyag-átrendezést eredményezve (2.5. táblázat). Noha ajánlásként írja elő, valójában – a mozgástér rendkívül szűk volta miatt – ezek effektív óraszámok:

 2.5. táblázat: A biológia tantárgynak a 2020-ban bevezetett Nat által ajánlott óraszámai

	Általános iskola		Gimnázium
évfolyam	7.	8.	9.	10.	11.	12.
heti óra	2	1	3	2	0*	0

* az iskola döntése alapján a biológia, kémia, fizika vagy földrajz egyike, vagy a belőlük kialakított integrált tantárgy heti 2 órában tovább tanítandó a 11. évfolyamon.

A tárgy helyzete a szakképzési intézményekben sem lett kedvezőbb, párhuzamosan azok több lépcsős átalakításával.

A több évtizedig szakközépiskolának hívott, szakmai képzést és érettségit is adó iskolatípust 2017-től szakgimnáziumnak, majd 2020-tól technikumnak nevezik.  A biológiát itt a 2013-as kerettanterv szerint önálló tárgyként tanították a 10-12. évfolyamokon, heti 2-2-1 óraszámokban. 2020-tól azonban a diszciplinaritás megszűnt, a biológiai ismeretek integrálódtak a „komplex természettudomány” nevű tantárgyba, melynek időkerete a 9-12. évfolyamokon heti 2-2 óra. Mivel azonban ezen 4 tantárgy osztozik, a biológia tekintetében igen jelentős az időkeret csökkenése.

Még drasztikusabb a változás, ha az iskola él azzal a lehetőséggel (B kerettantervi verzió), mely szerint csak a 9. évfolyamon tanítja a komplex természettudományt heti 3 órában, a felsőbb évfolyamokon viszont már csak az iskola szakmai profiljába illeszkedő érettségi tárgyat oktatja, 2-1-2 órában. Ha ez utóbbi történetesen – műszaki szakképző intézmény esetén – a fizika, akkor a biológiai ismeretek átadására mindössze a 9. évfolyamon nyílik rendkívül szerény lehetőség.

A szakképző iskolákban (korábbi nevükön: szakiskolák) szintén nincs önálló biológiaoktatás. A „Természetismeret” nevű, alapvető fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket integráló tantárgy tanítása a 9. évfolyamra korlátozódik heti 3 órában, tehát a technikumokban átadott ismeretanyagnak is csak töredékét kapják az itt tanulók.

A 2013-ban bevezetett kerettanterv felmenő rendszerben a 2022/23. tanévben érettségiző évfolyamokig érvényes szabályozó, de hatálya a hatévfolyamos gimnáziumokban egészen a 2024/26. tanévben érettségizőkig kiterjed.

E központi kerettanterv (az 51/2012. számú EMMI rendelet tartalmazza) felépítése mindegyik iskolatípusban (általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai oktatás) a következő:

1. Az iskolatípusra vonatkozó általános célok és feladatok
2. Fejlesztési területek – nevelési célok

Ez a pont fogalmazza meg a tantárgy sajátos szerepét a tanulók nevelésében, képzésében. Összegzi a tantárgy főbb feladatait a képességfejlesztésben és a tantárgy képzési tartalmával összefüggő nevelési kérdésekben (erkölcsi, hazafias, állampolgárságra, demokráciára, családi életre nevelés, önismeret és társas kapcsolati kultúra, felelősségvállalás, környezettudatosság, testi és lelki egészség, gazdasági, pénzügyi és médiatudatosságra nevelés, pályaorientáció).

3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

A 2007-ben bevezetett európai uniós kulcskompetenciák tantárgyi vonatkozásait mutatja be.

4. Egységesség és differenciálás

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének, oktatásának és fejlesztésének tantárgyi feladatait foglalja össze.

5. Tantárgyi struktúra és óraszámok

Ez a kerettantervi egység a tantárgy képzési tartalmait közli. A tantárgyi sajátosságokat és az általánosabb képességfejlesztési területeket ötvözve itt fogalmazódnak meg a tantárgy képzési ciklusának egészére érvényes fejlesztési követelmények. E követelmények tehát a célokból és a feladatokból levezetve konkrétan közlik az adott tantárgyra háruló, abban megvalósítható képességfejlesztés iskolai teendőit táblázatos formában (2.6. táblázat).

2.6. táblázat: A 2012-es kerettanterv részlete (biológia és egészségtan, gimnázium 10. évfolyam, A változat)

Tematikai egység		Az élet lehetőségei			Órakeret 4 óra
Előzetes tudás		Nyílt és zárt rendszer. A sejt felépítő és lebontó folyamatai. A genetikai információ működése és átadása. Életkritériumok. A globális anyagforgalom és energiaáramlás jellemzői.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai		A rendszerfogalom általánosítása, a vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak mélyebb megértése. A hierarchia és a hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek			Fejlesztési követelmények	Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért alkalmas a Földünk az élet kialakulásra? Lehet-e élet más bolygókon? Mennyire különleges, egyedülálló bolygó a Föld? Véletlenül ilyen, vagy maga is homeosztatikus rendszer?   Ismeretek: Az élet kialakulásának, a Föld különleges helyzetének kérdése (őslégkör, szerves molekulák és önszerveződő struktúrák). A Gaia-elmélet lényege.			Rendszer-környezet kölcsönhatások elemzése. Az ellentétes nézetek, érvek összevetése. A földi légkörre vonatkozó adatok értelmezése. A környezettudatosság értelmezése a Gaia-elmélet alapján. Miller kísérletének értelmezése.	Fizika: rendezettség és rendezetlenség, a folyamatok iránya.   Informatika: információ   Etika: az ember helye, szerepe.   Földrajz: A Naprendszer fölépítése. A Föld mágneses tere. A Hold szerepe. A lemeztektonikai mozgások feltétele.
Kulcsfogalmak/ fogalmak	Nyílt rendszer, rendezettség, önsokszorozó reakció, redukáló/oxidáló légkör.

Mindegyik tematikai egység a hozzájuk tartozó előzetes tudáselemek és a nevelési-fejlesztési célok felsorolásával kezdődik. Ezt követően a fejlesztési követelmények bemutatását két oszlop kíséri: a „Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek” kérdve kifejtő vezérfonala és a tantárgyon belüli és kívüli koncentrációs lehetőségeket felvonultató „Kapcsolódási pontok”.

A tematikai egységek végén a tárgyalt kulcsfogalmak/fogalmak, a két évfolyamos ciklusok végén pedig a fejlesztés várt eredményei szerepelnek. Utóbbiak magukba foglalják az ismeretek alkalmazását bizonyító tanulói tevékenységeket is. Szempontokat adhatnak a tanulók tényleges tudásának és képességeinek differenciált fejlesztéséhez, tehát az eredményes tanítási folyamatban nélkülözhetetlen fejlesztő értékelést szolgálják. (Pl. „Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.”)

A kerettanterv leszögezi, hogy a benne közölt tantárgyi tartalmak a ténylegesen tanítandó ismeretek kb. 90 %-át fedik le, az iskola mozgástere tehát még további 10 % (korábban ez az arány 80 ill. 20% volt, azaz a kerettanterv még inkább adagolóbbá vált).

A központ kerettantervek evolúciójának következő lépcsőfokaként a 2020-ban bevezetett változatban, noha neve továbbra is kerettanterv, már nem csak a keretjelleg, hanem a tantervi jelleg is megkérdőjeleződik. A tantervkészítésnek ugyanis megkerülhetetlen eleme, hogy a szerzők végiggondolják, egy adott téma feldolgozása mennyi idő alatt lehetséges, milyen követelmények férnek bele az ország oktatási-szervezeti adottságai között. Ezt a nem könnyű feladatot a 2020-as biológia kerettanterv átlépi, s a reális helyett azt tervezi meg – természetesen nem kimondva, valószínűleg nem is tudatosan –, mi lenne ideális, ha sem idő- sem szervezési keretek nem lennének.

Nagy mértékben módosult a tanterv szerkezete is, 5 fő pontba tagolódik s a korábbi változatokban megszokott táblázatos formát felváltották az egyszerű, gondolatjeles felsorolások:

1. A tantárgyban előírt témakörök és óraszámaik

     Részletesen az 5. pontot követően ismertetjük.

2. A témakörökhöz kacsolódó tanulási eredmények

Arra számíthatnánk, hogy ez a pont a Nat-ban már megismert tanulási eredményeket konkretizálja és bontja ki részletesebben, de – ismeretlen okból és némileg meglepő módon – csak bővíti ezek felsorolását. Egy jellemző példa a 7-8. évfolyamon szereplő, az Élővilág fejlődése című témakörből:

„A témakör tanulása eredményeként a tanuló:

• érti a földtörténeti időskála nagyságrendjeit, ezen el tudja helyezni az evolúció jelentősebb mérföldköveit;”

Nem kapunk tehát választ arra a kérdésre, aminek ezen a tantervi szinten lenne a helye, nevezetesen, hogy mi számít „jelentősebb” mérföldkőnek.

3. Fejlesztési feladatok

Ez az egység nehezen különíthető az előzőtől. sokszor egyszerűen azt adja meg, csak más szavakkal, hogy hogyan jutunk el a korábban meghatározott tanulási eredményhez. Például ugyancsak az Élővilág fejlődése fejezet kapcsán megfogalmazott fejlesztési feladat:

„- Az evolúciós idődimenziók felmérése, adatok ábrázolása”

4. Fogalmak

Itt egy felsorolást kapunk az adott témakörben érintendő szakkifejezésekről, a fentebb már említett témakör kapcsán ezek a következők:

„evolúció, közvetett és közvetlen bizonyítékok, kormeghatározás, természetes kiválasztódás, alkalmazkodás, rátermettség, fajok kialakulása, emberi evolúció, ősemberek, nagyrasszok, Homo sapiens”

A fogalmak kifejtése tehát nem része a tantervnek, ami időnként gondot jelenthet, például nem világos, hogy a kormeghatározás fogalma alatt valójában mit kell érteni (elvét, típusait, vagy csak annyit, hogy létezik).

5. Javasolt tevékenységek

     E pont lényegében egy módszertani ötletgyűjtemény, ami kissé műfajidegen elem, tekintettel arra, hogy segédkönyvekben, tanári kézikönyvekben szokás ilyen típusú ajánlásokat megjeleníteni. Az anyag redundanciájának szemléltetésére álljon itt egy példa javasolt tevékenységre

„Az élővilág fejlődését bemutató időszalag készítése, a fontosabb mérföldkövek megjelenítése.”

A 2020-ban bevezetett kerettantervi szabályozás szerint (2.7. táblázat) a témák többségének tárgyalása lineáris (tehát ugyanaz az ismeretanyag később nem kerül elő magasabb szinten), az ember szervezete és néhány ökológiai-környezettani témakör kivételével. A rendszertan például csak az általános iskolai szakaszban szerepel.

2.7. táblázat: A biológia tantárgy témakörei és ajánlott óraszámai a 2020-as kerettanterv szerint

7-8. évfolyam

A Nat fő témakörei	Kerettantervi témakörök	Javasolt óraszám
1. A biológia tudományának céljai és vizsgálati módszerei	Bevezetés a biológiába	6
2. Az élet kialakulása és szerveződése	Az élet legegyszerűbb formái	12
3. Az élet formái, működése és fejlődése	Az élővilág fejlődése	10
	Az élővilág országai	16
4. Életközösségek vizsgálata 5. Az élővilág és az ember kapcsolata	Bolygónk élővilága	10
5. Az élővilág és az ember kapcsolata 6. A fenntarthatóság fogalma, biológiai összefüggései	Életközösségek vizsgálata	14
7. Az emberi szervezet felépítése, működése	Az emberi szervezet I. Testkép, testalkat, mozgásképesség	5
	Az emberi szervezet II. Anyagforgalom	7
	Az emberi szervezet III. Érzékelés, szabályozás	8
7. Az emberi szervezet felépítése, működése 8. Életmód és egészség	Szaporodás, öröklődés, életmód	6
	Egészségmegőrzés, elsősegély	8
	Összes óraszám:	102

Gimnázium 9-10. évfolyam

A Nat fő témakörei	Kerettantervi témakörök	Javasolt óraszám
1. A biológia kutatási céljai és módszerei	A biológia tudománya	4
2. Az élet eredete és szerveződése	Az élet eredete és feltételei	6
	Az élővilág egysége, a felépítés és működés alapelvei	6
	A sejt és a genom szerveződése és működése	8
	A sejt és a magasabb szerveződési szintek kapcsolata	12
4. Öröklődés és evolúció 5. A biotechnológia módszerei és alkalmazása	A változékonyság molekuláris alapjai	10
	Egyedszintű öröklődés	12
	A biológiai evolúció	12
6. Az ember szervezete és egészsége	Az ember szervezete és egészsége I. Testkép, testalkat, mozgásképesség	8
	Az ember szervezete és egészsége II. Anyagforgalmi szervrendszerek	12
	Az ember szervezete és egészsége III. Információforgalom, szabályozás	12
	Az emberi nemek és a szaporodás biológiai alapjai	6
	A lelki egyensúly és a testi állapot összefüggése	8
	Az egészségügyi rendszer ismerete, elsősegélynyújtás	8
7. A bioszféra egyensúlya, fenntarthatóság	Az élőhelyek jellemzői, a populációk közötti kapcsolatok	10
	Az élőhelyi környezethez való alkalmazkodás	6
	Az életközösségek biológiai sokfélesége	6
	Az emberi tevékenység hatása a bioszférára	8
	A fenntartható életvitel, technológia és gazdálkodás	8
	A Föld és a Kárpát-medence értékei	8
	Összes óraszám:	170

E kerettanterv alkalmazása során a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy ez a taratalmi szabályozó tudomást sem véve arról, hogy a korábbi tantervekhez viszonyítva kevesebb idő áll rendelkezésre, jelentős számú új elemmel bővíti az ismeretanyagot (csak néhány példa: bionika, bioinformatika, programok használata adatbázisok segítségével törzsfa készítéséhez, PCR-diagnosztika, defibrillátor készülék készégszintű használata), miközben a korábban is elvárt tananyagot érdemben nem csökkenti.

A tanterv idealisztikus megközelítésmódjának illusztrálására álljon itt egy fejezet a gimnázium 9. évfolyamának anyagából, amely alapján képet alkothatunk, mi mindent kellene elérnünk mindössze 3 tanóra alatt:

Témakör: A biológia tudománya                    Javasolt óraszám: 3 óra

Tanulási eredmények

A témakör tanulása hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló a nevelési-oktatási szakasz végére:

• a vizsgált biológiai jelenségek magyarázatára előfeltevést fogalmaz meg, ennek bizonyítására vagy cáfolatára kísérletet tervez és kivitelez, azonosítja és beállítja a kísérleti változókat, megfigyeléseket és méréseket végez;
• az élő rendszerek vizsgálata során felismeri az analógiákat, korrelációkat, alkalmazza a statisztikus és a rendszerszintű gondolkodás műveleteit, kritikusan és kreatívan mérlegeli a lehetőségeket, bizonyítékokra alapozva érvel, több szempontot is figyelembe vesz;
• egyénileg és másokkal együttműködve célszerűen és biztonságosan alkalmaz biológiai vizsgálati módszereket, ismeri a fénymikroszkóp működésének alapelvét, képes azt használni;
• biológiai vonatkozású adatokat elemez, megfelelő formába rendez, ábrázol, ezek alapján előrejelzéseket, következtetéseket fogalmaz meg, a már ábrázolt adatokat értelmezi.

A témakör tanulása eredményeként a tanuló:

• ismeri a biológiai kutatások alapvető céljait, legfontosabb területeit, értékeli az élet megértésében, az élővilág megismerésében és megóvásában játszott szerepét;
• példákkal igazolja a biológiai ismereteknek a világképünk és a technológia fejlődésében betöltött szerepét, gazdasági és társadalmi jelentőségét;
• ismeri a tudományos és áltudományos közlések lényegi jellemzőit, ezek megkülönböztetésének képességét életvitelének alakításában is alkalmazza.

Fejlesztési feladatok és ismeretek

• A biológiai kutatások alapvető céljainak, világképünket és mindennapi életünket alakító eredményeinek tudománytörténeti példákkal való bemutatása
• A tudományos vizsgálatok menetének ismerete, vizsgálatokban való tudatos alkalmazása és nyomon követése kísérletelemzésekben
• A biológiai vizsgálatok során alkalmazható, egyszerűbb laboratóriumi és terepmunkára alkalmas eszközök ismerete, vizsgálatok esetében a megfelelő kiválasztása és használata
• A tudományos gondolkodás műveleteiről szerzett alapszintű ismeret, a műveletek alkalmazásában való jártasság, adott probléma esetén a célravezető módszer kiválasztása és alkalmazása
• Az ismeretszerzésben és a problémamegoldásban a másokkal való együttműködés fontosságának felismerése, a közös munkában való aktív szerepvállalás
• Tényekre alapozott, koherens érvelés, véleményalkotás és mások meghallgatásának képessége
• Kísérleti megfigyelések, mérési és statisztikai adatok megfelelő rögzítése, rendezése és feldolgozása, az ebből levonható következtetések és további kutatási kérdések megfogalmazása
• A modern biológia kulcsterületeinek, ezek technológiai lehetőségeinek ismerete, a kutatás és alkalmazás etikai, társadalmi-gazdasági kérdéseiben véleményalkotási és vitaképesség
• A népszerűsítő és a tudományos igényű információs forrásokról való tájékozottság, az álhírek, áltudományos közlések felismerése, velük szemben tényekre alapozott kritikai érvelés.

Fogalmak

kutatási kérdés, hipotézis, kísérlet, kísérleti változó, valószínűség, rendszerbiológia, molekuláris biológia, biotechnológia, bioetika, bioinformatika, bionika

Javasolt tevékenységek

• A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása konkrét példán és/vagy egy tudós munkásságának bemutatásán keresztül
• A hétköznapi és a tudományos megfigyelés összehasonlítása, konkrét példa bemutatása
• Strukturált, félig strukturált vagy nem strukturált (a csoport készségszintjétől függően) biológiai kísérlet kivitelezése, jegyzőkönyv készítése, a kísérleti eredmények értékelése és publikálása
• Irányított kutatási terv elkészítése, hipotézis önálló felállítása, a függő és független változók megállapítása, projektmunka elkészítése
• Biológiai kutatóintézet (valós vagy virtuális) meglátogatása, beszámoló készítése a kutatási területekről és módszerekről
• Egy-egy tudós megszemélyesítésével kerekasztal-beszélgetés egy tudományos problémáról
• Bionikai alkalmazások példáinak keresése, kiselőadás, házi dolgozat készítése (pl. strukturális bionika, szenzorbionika)
• Természettudományos ismeretterjesztő folyóiratok cikkeinek feldolgozása, kivonat, reflexió írása