Skip navigation

6.3. Az egészségnevelés és környezeti nevelés módszerei

Az iskolai egészség- és környezeti nevelés sikere elsősorban a megválasztott módszereken múlik, de vannak olyan külső és belső tényezők, amelyek nagyban veszélyeztetik eredményességét. Ezek ismerete segíthet a megfelelő módszerek kiválasztásában is.

Az egyik ilyen gátló tényező a példamutatás hiánya. Minden igyekezetünket romba döntheti a cigiző vagy szemetelő tanár, ha maga a pedagógus italozik, vagy súlyos esetben inzultálja is tanítványait.

A másik egy pszichológiai tényező: a fiatalok általános gyanakvása a felnőttektől érkező önmérsékletre felhívó tanácsok ellen. Márpedig a szóban forgó két nevelési terület kapcsán számtalan ilyen van: ne drogozz, ne használd az autót, mert szennyező, ne vegyél pillepalackot stb.

Míg az első tényező ellen mi magunk nem sokat tehetünk, a második tompítására létezik módszer, az ún. kortárs segítők alkalmazása. Az életkorban hozzájuk közelebb állóktól a fiatalok könnyebben elfogadnak tanácsokat, akkor is, ha azok megfogadása valamiféle lemondást követel. Kortárs segítői feladatokat rendszeresen vállalnak orvosi egyetemisták, leszokott drogfüggők, HIV pozitív személyek stb., érdemes velük felvenni a kapcsolatot.

Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés tervezése során talán az első átgondolandó kérdés, hogyan szervezzük meg az ismeretek átadását. A két lehetséges metódus a következő:

  1. a) Tematikus feldolgozás: lényege, hogy a környezeti vagy egészségtani ismereteket a biológia tantárgy tananyagától elválasztva, tehát nem az aktuálisan tárgyalt témakör mellé csoportosítva tanítjuk. Ez legtöbbször azt is jelenti, hogy időben is elkülönül a biológia óráktól a tevékenység. Formái leggyakrabban: témanapok, témahetek, projektek pl. drogprevenciós vagy szexedukációs témakörökben.

A tematikus feldolgozás előnye az élményszerűség, az intenzív ismeretszerzési lehetőség, a kötetlenség, amelyek következtében valószínűleg hosszabb távon megmarad a hatás. A módszer hátránya, hogy a tárgyalt téma gyakran a „levegőben lóg”, a tanuló nem tudja megfelelő háttérismerethez kötni, így gyakran nem is érti, amiről szó van (pl. a szívinfarktusról igen nehéz korrekt képet kialakítani, ha még nem volt szó órán a szívről és a koszorúerekről).

  1. b) Tantárgyi ismeretekhez integrálás: az előző ellentéte, azaz az aktuálisan tanított biológia tananyagrészhez kapcsolva, a tanóra keretében tárgyaljuk a témát, tehát pl. a szinapszisok megismertetése után értelmezzük a drogok hatásmechanizmusát, a hozzászokás és a leszokás biológiai hátterét. Nyilvánvaló előny, hogy így könnyebben érthető az egészségtani vonatkozások tartalmi része, de kétséges, hogy mennyire lesz sikeres az életviteli nevelés. Így ugyanis az egészségtani vonatkozások tananyaggá, azzal együtt elfelejtendővé válnak, élményszerűségük sokkal kisebb.

Mint minden ilyen erősen megosztott hatású dolog esetében, ezúttal is akkor járunk el helyesen, ha a két módszert egyaránt alkalmazzuk, így ugyanis mindkettő előnyei érvényesülhetnek. Tehát indítsunk tanórán kívüli projekteket is, de ahol lehet, integráljuk a megfelelő biológiai témákhoz az egészségügyi vagy környezeti tartalmakat.

A környezeti nevelés legfontosabb színterei a tanórán kívüli tevékenységek, amelyekről az 5. fejezetben már szóltunk.

A tanórákon alkalmazható szervezési módok nem térnek el lényegesen a biológiatanításban is használt megoldásoktól. Néhány példa a konkrét lehetőségekre:

- frontális munka: tanári vagy kortárs segítői előadás, magyarázat, vita, tanulói referátum, kerekasztal-konferencia meghívott vendégekkel.

nem frontális munka: egyéni és csoportmunka, projektmunka (faliújságok és plakátok készítése is), vetélkedő, szerepjáték (pl. „egészségügyi bíróság”, ld. a 3. fejezetben)

Végezetül tekintsük át, hogy a biológia tantárgy egyes témakörei milyen konkrét témákban nyújtanak lehetőséget az egészségtani és környezeti neveléshez (6.1. táblázat).

6.1. táblázat: egészségnevelési és környezeti nevelési tartalmak a biológia tantárgy témaköreihez

Témakör és

téma

Egészségtani ismeretek

Környezeti ismeretek

Rendszertan

vírusok, baktériumok

 

 

egysejtűek

 

 

férgek

 

 

ízeltlábúak

 

járványtan, védőoltások

antibiotikumok, antibakteriális szerek, fertőtlenítés, higiénia

 

hasmenéses megbetegedések, trichomonas

 

a féregfertőzés kockázatai, megelőzése

 

kullancsfertőzések és megelőzésük

 

a biológiai víztisztítás alapelvei

 

 

a természetes vizek öntisztulásának értelmezése

 

 

 

a biológiai vízminősítés lehetőségei vízi gerinctelen állatok taxonjainak előfordulása alapján

Ökológia

az UV sugárzás élettani hatásai

nitrát az ivóvízben, zöldségekben

 

globális problémák (túlnépesedés, öregedő társadalmak, népvándorlások, globális felmelegedés stb.) értelmezése

 

a víz, a levegő és a talaj védelme, a szennyező hatások azonosítása

 

biogeokémiai ciklusok és módosulásuk emberi hatásra

 

az ember szerepe a természetes életközösségek megőrzésében

Biokémia

ozmózis

 

lipidek

 

 

fehérjék

 

nukleotidok

 

anyagcsere-folyamatok

 

a dialíziskezelés, érzékeny fogak

zsírban oldódó vitaminok, anabolikus szteroidok

 

táplálkozásélettani vonatkozások

pantoténsav, niacin, foszforsav

 

a cukorbetegség biokémiája

izomláz

 

 

 

a zsírban oldódó vegyi anyagok felhalmozódása a táplálékláncokban

 

 

 

 

a sejtek anyagcseréjére ható környezeti ágensek

Sejtbiológia

Daganatok, klónozás

mutagén környezeti hatások

Az ember szervezete

táplálkozás

 

 

 

 

 

 

 

légzés

 

 

 

 

keringés

 

 

 

 

 

 

 

 

kiválasztás

 

 

 

kültakaró, mozgás

 

 

az egészséges táplálkozás ismérvei

az elhízás és a fogyókúra

a gyomorégés, fekélybetegségek

a fogazat ápolása és betegségei

a máj és betegségei, az alkohol

 

a dohányzás élettani hatásai

tüdőtágulás, asztma, légmell

a sportolás hatása a vitálkapacitásra

 

szívelégtelenség, infarktus, érelmeszesedés, hipertónia, a vérnyomás mérése, vércsoportok

vérszegénység, leukémia, AIDS

allergia, a láz és csillapítása

elsősegélynyújtás

 

a folyadékfogyasztás jelentősége

művesekezelés

 

a bőrápolás, az akne kezelése

porckorongsérv, reuma

 

 

az „E-számok” alapvető ismerete

 

 

 

 

 

 

a légszennyező anyagok hatása a légzési szervrendszerre

 

 

a radioaktív sugárzás hatása a vérképző szervekre

a környezetszennyezés és az allergia kapcsolata

 

 

 

 

 

 

 

 

 

az UV és más sugárzások hatása a bőrre, csontképződésre

hormonrendszer

 

 

 

idegrendszer

 

 

 

szaporodás

doppingszerek, golyva, cukorbetegség, a nemi hormonok szerepe

 

a drogok hatásmechanizmusa

SM, agyvérzés, bénulások

látáshibák

 

anatómiai és higiénés vonatkozások, szexualitás és társadalom,

családtervezés, a szülés

a hormonkezelt növények és állatok hatása az emberi szervezetre

 

az UV sugarak hatása a szemre, a zajszennyezés jelentősége

 

a nemzőképesség és a környezet kapcsolata, a magzatot károsító környezeti hatások

Genetika

 

 

 

Evolúció,

etológia

öröklött betegségek, a génmanipulációk hatásaival kapcsolatos elméletek

 

az emberi viselkedés (szociális, szexuális, stb) biológiai mozgatórugói

A mezőgazdasági tömegtermelés (harmadik világ ellátása, GMO szervezetek) és a biogazdálkodás ellentmondásának feloldhatósága