Az iskolai egészség- és környezeti nevelés sikere elsősorban a megválasztott módszereken múlik, de vannak olyan külső és belső tényezők, amelyek nagyban veszélyeztetik eredményességét. Ezek ismerete segíthet a megfelelő módszerek kiválasztásában is.
Az egyik ilyen gátló tényező a példamutatás hiánya. Minden igyekezetünket romba döntheti a cigiző vagy szemetelő tanár, ha maga a pedagógus italozik, vagy súlyos esetben inzultálja is tanítványait.
A másik egy pszichológiai tényező: a fiatalok általános gyanakvása a felnőttektől érkező önmérsékletre felhívó tanácsok ellen. Márpedig a szóban forgó két nevelési terület kapcsán számtalan ilyen van: ne drogozz, ne használd az autót, mert szennyező, ne vegyél pillepalackot stb.
Míg az első tényező ellen mi magunk nem sokat tehetünk, a második tompítására létezik módszer, az ún. kortárs segítők alkalmazása. Az életkorban hozzájuk közelebb állóktól a fiatalok könnyebben elfogadnak tanácsokat, akkor is, ha azok megfogadása valamiféle lemondást követel. Kortárs segítői feladatokat rendszeresen vállalnak orvosi egyetemisták, leszokott drogfüggők, HIV pozitív személyek stb., érdemes velük felvenni a kapcsolatot.
Az iskolai egészségnevelés és környezeti nevelés tervezése során talán az első átgondolandó kérdés, hogyan szervezzük meg az ismeretek átadását. A két lehetséges metódus a következő:
- a) Tematikus feldolgozás: lényege, hogy a környezeti vagy egészségtani ismereteket a biológia tantárgy tananyagától elválasztva, tehát nem az aktuálisan tárgyalt témakör mellé csoportosítva tanítjuk. Ez legtöbbször azt is jelenti, hogy időben is elkülönül a biológia óráktól a tevékenység. Formái leggyakrabban: témanapok, témahetek, projektek pl. drogprevenciós vagy szexedukációs témakörökben.
A tematikus feldolgozás előnye az élményszerűség, az intenzív ismeretszerzési lehetőség, a kötetlenség, amelyek következtében valószínűleg hosszabb távon megmarad a hatás. A módszer hátránya, hogy a tárgyalt téma gyakran a „levegőben lóg”, a tanuló nem tudja megfelelő háttérismerethez kötni, így gyakran nem is érti, amiről szó van (pl. a szívinfarktusról igen nehéz korrekt képet kialakítani, ha még nem volt szó órán a szívről és a koszorúerekről).
- b) Tantárgyi ismeretekhez integrálás: az előző ellentéte, azaz az aktuálisan tanított biológia tananyagrészhez kapcsolva, a tanóra keretében tárgyaljuk a témát, tehát pl. a szinapszisok megismertetése után értelmezzük a drogok hatásmechanizmusát, a hozzászokás és a leszokás biológiai hátterét. Nyilvánvaló előny, hogy így könnyebben érthető az egészségtani vonatkozások tartalmi része, de kétséges, hogy mennyire lesz sikeres az életviteli nevelés. Így ugyanis az egészségtani vonatkozások tananyaggá, azzal együtt elfelejtendővé válnak, élményszerűségük sokkal kisebb.
Mint minden ilyen erősen megosztott hatású dolog esetében, ezúttal is akkor járunk el helyesen, ha a két módszert egyaránt alkalmazzuk, így ugyanis mindkettő előnyei érvényesülhetnek. Tehát indítsunk tanórán kívüli projekteket is, de ahol lehet, integráljuk a megfelelő biológiai témákhoz az egészségügyi vagy környezeti tartalmakat.
A környezeti nevelés legfontosabb színterei a tanórán kívüli tevékenységek, amelyekről az 5. fejezetben már szóltunk.
A tanórákon alkalmazható szervezési módok nem térnek el lényegesen a biológiatanításban is használt megoldásoktól. Néhány példa a konkrét lehetőségekre:
- frontális munka: tanári vagy kortárs segítői előadás, magyarázat, vita, tanulói referátum, kerekasztal-konferencia meghívott vendégekkel.
- nem frontális munka: egyéni és csoportmunka, projektmunka (faliújságok és plakátok készítése is), vetélkedő, szerepjáték (pl. „egészségügyi bíróság”, ld. a 3. fejezetben)
Végezetül tekintsük át, hogy a biológia tantárgy egyes témakörei milyen konkrét témákban nyújtanak lehetőséget az egészségtani és környezeti neveléshez (6.1. táblázat).
6.1. táblázat: egészségnevelési és környezeti nevelési tartalmak a biológia tantárgy témaköreihez
Témakör és téma |
Egészségtani ismeretek |
Környezeti ismeretek |
Rendszertan vírusok, baktériumok
egysejtűek
férgek
ízeltlábúak |
járványtan, védőoltások antibiotikumok, antibakteriális szerek, fertőtlenítés, higiénia
hasmenéses megbetegedések, trichomonas
a féregfertőzés kockázatai, megelőzése
kullancsfertőzések és megelőzésük |
a biológiai víztisztítás alapelvei
a természetes vizek öntisztulásának értelmezése
a biológiai vízminősítés lehetőségei vízi gerinctelen állatok taxonjainak előfordulása alapján |
Ökológia |
az UV sugárzás élettani hatásai nitrát az ivóvízben, zöldségekben
|
globális problémák (túlnépesedés, öregedő társadalmak, népvándorlások, globális felmelegedés stb.) értelmezése
a víz, a levegő és a talaj védelme, a szennyező hatások azonosítása
biogeokémiai ciklusok és módosulásuk emberi hatásra
az ember szerepe a természetes életközösségek megőrzésében |
Biokémia ozmózis
lipidek
fehérjék
nukleotidok
anyagcsere-folyamatok |
a dialíziskezelés, érzékeny fogak zsírban oldódó vitaminok, anabolikus szteroidok
táplálkozásélettani vonatkozások pantoténsav, niacin, foszforsav
a cukorbetegség biokémiája izomláz |
a zsírban oldódó vegyi anyagok felhalmozódása a táplálékláncokban
a sejtek anyagcseréjére ható környezeti ágensek |
Sejtbiológia |
Daganatok, klónozás |
mutagén környezeti hatások |
Az ember szervezete táplálkozás
légzés
keringés
kiválasztás
kültakaró, mozgás |
az egészséges táplálkozás ismérvei az elhízás és a fogyókúra a gyomorégés, fekélybetegségek a fogazat ápolása és betegségei a máj és betegségei, az alkohol
a dohányzás élettani hatásai tüdőtágulás, asztma, légmell a sportolás hatása a vitálkapacitásra
szívelégtelenség, infarktus, érelmeszesedés, hipertónia, a vérnyomás mérése, vércsoportok vérszegénység, leukémia, AIDS allergia, a láz és csillapítása elsősegélynyújtás
a folyadékfogyasztás jelentősége művesekezelés
a bőrápolás, az akne kezelése porckorongsérv, reuma |
az „E-számok” alapvető ismerete
a légszennyező anyagok hatása a légzési szervrendszerre
a radioaktív sugárzás hatása a vérképző szervekre a környezetszennyezés és az allergia kapcsolata
az UV és más sugárzások hatása a bőrre, csontképződésre |
hormonrendszer
idegrendszer
szaporodás |
doppingszerek, golyva, cukorbetegség, a nemi hormonok szerepe
a drogok hatásmechanizmusa SM, agyvérzés, bénulások látáshibák
anatómiai és higiénés vonatkozások, szexualitás és társadalom, családtervezés, a szülés |
a hormonkezelt növények és állatok hatása az emberi szervezetre
az UV sugarak hatása a szemre, a zajszennyezés jelentősége
a nemzőképesség és a környezet kapcsolata, a magzatot károsító környezeti hatások |
Genetika
Evolúció, etológia |
öröklött betegségek, a génmanipulációk hatásaival kapcsolatos elméletek
az emberi viselkedés (szociális, szexuális, stb) biológiai mozgatórugói |
A mezőgazdasági tömegtermelés (harmadik világ ellátása, GMO szervezetek) és a biogazdálkodás ellentmondásának feloldhatósága |