A magyar oktatásügyben a Nemzeti alaptanterv (Nat) a tartalmi-tantervi szabályozás legmagasabb szintű dokumentuma. Fő funkciója az oktatásirányítás elképzeléseinek megfelelően változik: az Oktatási Minisztérium 1996-ban kiadott meghatározása szerint a Nat „a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása úgy, hogy egyben biztosítsa az iskolák tartalmi önállóságát. Meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat. A Nat az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait foglalja össze, és ezzel biztosítja a közoktatás egységességét és koherenciáját.”
Ezzel szemben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény már így fogalmaz: a Nat „rögzíti az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot, meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében”. A hangsúly tehát az utóbbi években az egységesség, átjárhatóság biztosítása felé tolódott el. A Nemzeti alaptanterv igényt formál arra, hogy meghatározza az alapműveltség kötelezően közvetítendő konkrét tartalmait (tehát nem csak a főbb területeit és a fejlesztési feladatokat) minden magyarországi iskola számára.
A Nat első jogszabályi változata az 1990-es évek közepén született (a 130/1995. Kormányrendelet tartalmazza), és az eredeti tervek szerint 1998-tól kellett volna „bevezetni” felmenő rendszerben az 1. és 7. évfolyamokon. Az idézőjelet az indokolja, hogy ez Nat-koncepció – keretjellegénél fogva – nem határozott meg kötelező tantárgyakat és óraszámokat, következésképpen formálisan nem is volt bevezethető.
Az 1995-ös Nat mint alaptanterv
– műveltségi területeket definiált (pl. Ember és természet); ezeket az iskola vagy ebben a formában, integrálva taníthatta, vagy tantárgyakra bonthatta;
– követelményrendszere a tanítandó ismeretanyag átlagosan 50–70 %-át tartalmazta, a többi meghatározását az iskola döntésére bízta;
– csak a műveltségi területek javasolt időarányait adta meg (az összes óra százalékában) – ezen belül kezdetben helyi alkuk dönthették el az egyes tárgyak óraszámait, később pedig a kerettanterv;
– eredetileg csak a 4., 6., 8. és 10. évfolyam végére elérendő teljesítményeket rögzítette, a 11-12. évfolyamon zajló oktatást pedig az érettségi követelményrendszerével szabályozta volna, amit később a kerettanterv megváltoztatott (ld. a 2.4. fejezetben) és mindezeket az iskolarendszer egészére vonatkozóan írta elő.
Az 1995-ös Nat a műveltségi területekre vonatkozóan általános, az egyes tantárgyakra pedig részletes követelményeket fogalmaz meg. A részletes követelményeken belül kitér a tananyaghoz tartozó fejlesztési követelményekre és az elvárt minimális teljesítményekre. A Biológia és egészségtan részműveltségi területre például a 10. évfolyam végére vonatkozó előírások egy részlete a 2.1. táblázatban olvasható (a kód jellegű megjegyzések – pl. I.1A – az Ember és természet műveltségi terület általános követelményeire vonatkozó utalások).
2.1. táblázat: Részlet az 1995-ös Nat részletes követelményrendszeréből
RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A 10. ÉVFOLYAM VÉGÉN
AZ ÁLLATOK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSE
|
Tananyag |
Fejlesztési követelmények |
Minimális teljesítmény |
|
Az állatok testében lévő különféle szövetek és sejtek.
|
Legyen képes a különféle állatok életműködéseinek a lényegét kiemelni Ismerje fel, hogy ugyanazt az életműködést többféle testfelépítés is produkálhatja. I.2D
Az állatok testfelépítésének, életműködésének megismerésében jelentős eredményeket elért kutatók (Malpighi, Leeuwenhoek, Herman Ottó) munkássága. |
Egy-egy példa a különféle állati szövetekre. Az állati sejt részei.
Egy-egy példa a különféle anyagszállítású állatokra.
|
Annak idején a Nat sikeres implementációjának kulcsfeltétele az volt, hogy az iskolák képesek lesznek-e azt valóban alapként használva, a tananyag-központúság helyett inkább annak fejlesztés-centrikusságát elfogadva helyi tanterveket, saját tantárgyi programokat készíteni, adaptálni az 1998-as tanévkezdésig. Utólag megállapítható, hogy erre nem voltak maradéktalanul képesek, és ezért – az időközben bekövetkezett kormányváltással is összefüggésben – a Nat alapján készült helyi tantervek alkalmazása félbeszakadt.
A 2000-ben kidolgozott új oktatásirányítási koncepció szerint a Nat és a helyi tantervek közé be kellett iktatni egy közbülső, központilag meghatározott elemet, az ún. Kerettantervet, amely a Nat tartalmi részét nem negligálta ugyan, de annál sokkal konkrétabb volt. Iskolatípusonként meghatározta – némi mozgásteret azért meghagyva, ld. a 3.4. fejezetben – a tanítandó tantárgyakat, tartalmakat, azok sorrendjét és óraszámait is a 12. évfolyam végéig kiterjesztve.
A központi Kerettanterv alapján újra átdolgozott helyi tanterveket 2001 szeptemberétől kellett alkalmazni az 1, 5. és 9. évfolyamokon, de a 2002-ben bekövetkezett kormányváltás ezúttal is koncepciómódosulást eredményezett. A Kerettantervben előírt tananyag – kismértékű csökkentés után – érvényben maradt, de annak ütemezése, tantárgyi szerkezete, óraszámai szabadon módosíthatóvá váltak. Ráadásul a központi Kerettanterv elveszítette monopóliumát: egészen 2010-ig bármely szakmai műhely vállalkozhatott – a Nat-ot alapul véve – saját kerettanterv készítésére; megfelelő akkreditációs eljárás után ez közkinccsé tehető volt.
Ebben az új felfogásban tehát a Nat elsősorban a kerettanterveknek, és nem pedig a helyi tantervek készítésének képezi alapját, ezért – mivel a kerettantervek inkább hivatottak a tananyag tartalmi részletezésére – feleslegessé vált, hogy a Nat a továbbiakban is taxatíve határozza meg a megtanítandó ismeretanyagokat. Ezért a Nat 2003-ban elfogadott, és 2004-től felmenő rendszerben bevezetett új változata (243/2003. számú Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) az alapelvek és célok meghatározása mellett a fejlesztési feladatokra helyezi a hangsúlyt. Továbbra is megtartja a műveltségi területek rendszerét, de ezúttal a 12. évfolyamig kiterjedően.
Az új Nat „Ember a természetben” műveltségi területén belül a fejlesztési feladatok tematikus szerkezete a következő:
- 1. Tájékozódás a tudomány–technika–társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetérő
- Természettudományos megismerés
- Tájékozódás az élő és élettelen természetről
- Anyag
- Energia
- Információ
- A tér
- Idő és mozgás
- A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum
- Rendszer
- Az élet
A biológiatanításhoz szorosabban kötődő fejlesztési feladatok a 3. pontban
szerepelnek, ezek súlypontjai:
– az evolúciós szemlélet kialakítása valamennyi biológiai anyagrész
elsajátítása során,
– az ego- illetve antropocentrikus felfogás felváltása ökologikus
szemléletmóddal, környezettudatos magatartással,
– aktív és tudatos egészségvédelem, az egészségkárosító hatások
megismerése.
A dokumentum egy jellemző részletét mutatja be a 2.2. táblázat.
2.2. táblázat: Részlet a Nat 2003-as változatának részletes követelményrendszeréből
|
|
1-4. évfolyam |
5-6. évfolyam |
7-8. évfolyam |
9-12. évfolyam |
|
Evolúciós szemlélet |
A születéssel, az egyedfejlődéssel és az öröklődéssel kapcsolatos gyermeki elképzelések felszínre hozása, összehasonlítása, más, köztük a tudományos nézetekkel való összevetése (természetesen csak a gyerekek létező, előzetes tudásával feldolgozható témákban). |
Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. |
Ismerkedés az evolúciós gondolattal s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása (a szerzett jegyek nem öröklődő jellegének elfogadása). Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teleologikus értelmezések visszaszorulása, az ezzel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája. |
A darwini evolúciós elképzelés lényegének megértése értelmezése az öröklődés jelenségeivel szoros kapcsolatban. Az evolúciós felfogás alkalmazása vitákban, az élővilág alakulásával kapcsolatos jelenségek magyarázatában, problémamegoldások során. Az evolúciós pszichológia néhány érdekes állításával való ismerkedés. Ismerkedés a biotechnológia eredményeivel és problémáival. Bioetikai kérdések felvetése, viták, saját álláspont formálása |
2007-től az európai oktatási rendszerekkel való összhang érdekében a Nat ún. kulcskompetenciákat fogalmazott meg, amelyeket mindegyik műveltségi területen megjelenített. Ezek a következők:
Anyanyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos kompetencia
Digitális kompetencia
A hatékony, önálló tanulás
Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A Nat tartalomdefiniálásának visszaszorulását és a Kerettantervek sokféleségét 2010-től az oktatásirányítás már nem támogatta, mert úgy ítélte meg, hogy ezek az ideálisnál nagyobb mértékben növelik az egyes iskolák által közvetített közműveltségi tartalmak különbségeit, káros hatást gyakorolva az esélyegyenlőség biztosítására is. Az oktatásirányításnak az önkormányzatoktól a központosított, állami Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alá történő átszervezésével párhuzamosan megindult a központi tantervek átalakítása is. A Nat esetében ez elsősorban a tartalmi elemek bővítését és a fejlesztési feladatok új struktúrába rendezését jelentette. A fejlesztési feladatok szerkezete a 110/2012. számú Kormányrendelet alapján a következő:
- Tudomány, technika, kultúra
- Anyag, energia, információ
- Rendszerek
- A felépítés és a működés kapcsolata
- Állandóság és változás
- Az ember megismerése és egészsége
- Környezet és fenntarthatóság
Újdonság az is, hogy a 2012-es Nat a tartalmi elemeket (közműveltségi tartalmakat) mindegyik természettudományos tantárgy esetében ugyanezen struktúrában ismerteti, elszakadva ezzel a tárgyak hagyományos tartalmi szerkezetétől, de megkönnyítve a természettudományos tantárgyak integrált tanításának tervezését (2.3. táblázat).
2.3. táblázat: Részlet a NAT 2012-es változatának részletes követelményrendszeréből
|
1. Tudomány, technika, kultúra Tudománytörténet. Az evolúciós gondolat fejlődése. A tanulási folyamatokra vonatkozó kísérletek és elméletek eredményei és korlátai. A mendeli és a molekuláris genetika, valamint a populációgenetika szemléletmódja és kibontakozásuk fő lépései. Az áltudomány és veszélyei. Tudomány, technika, társadalom. A biológia és az orvostudomány hatása az élelmiszer- és gyógyszeriparra, a mezőgazdaságra, a népesedésre. |
|
2. Anyag, energia, információ Anyagok. Az élő és élettelen világ anyagi egysége. Példák a földi életközösségekben zajló anyagkörforgásra. Kölcsönhatások, erők. A molekulák szerkezete, kölcsönhatásaik, és a biológiai funkcióik közti kapcsolat. Példák a gravitáció élőlényekre gyakorolt hatásaira. Az életfolyamatok és az elektromosság összefüggései. Energia. Az energia szerepe az életfolyamatokban. A fotoszintézis és a biológiai oxidáció folyamata, kapcsolata, példák erjedési folyamatokra. Alapanyagcsere. Elektromágneses sugárzások biológiai hatásai. Információ. A genetikai információ tárolása, megváltozása, kifejeződése, átadása, mesterséges megváltoztatása. Sejtciklus és jelentősége. Az öröklődés alapvető szabályai. A bioetika, biotechnológia, géntechnológia szerepe, jelentősége. Vírusok. Mutációkeltő hatások. A genomika és a bionika jelentősége. A gén és a környezet, a hajlam és a kockázati tényezők kölcsönhatása. Epigenetikai hatások és az egészség kapcsolata Az emberi és az állati kommunikáció hasonlóságai és különbségei. |
Mivel a természettudományok integrált tanításának személyi feltételei nem adottak, és vitatható az is, hogy az integrált szemlélet éppen a Nat koncepciója szerint volna ideális, a tanterv tervezetét már a vitaanyag fázisában erős szakmai bírálatok érték. Ez a magyarázata annak, hogy az „Ember és természet” műveltségterület tartalmi elemei a Nat végleges változatában kétféleképpen (a fent ismertetett tagolásban és a tantárgyak hagyományos tartalmi szerkezetében is) szerepelnek.
A Nat legutóbbi, 2020-ban megjelent átdolgozása visszatérés ahhoz a szemlélethez, mely szerint mivel a központi kerettantervek adagolják a részletes tananyagtartalmakat, azok megjelenítése a Nat szintjén nem indokolt. Ennek megfelelően a jelenleg érvényes Nemzeti alaptanterv mindössze 3 fő pontba sűríti a tantárgyak specifikus jellemzőit:
- A) Alapelvek és célok
- B) Fő témakörök
- C) Tanulási eredmények
Az utolsó pont az egyes témakörökhöz (nevelési-oktatási szakaszokhoz) rendelve csak annyit határoz meg nagyvonalakban, mire legyen képes a tanuló az adott szakasz végén. Példaként a 9-10. évfolyamra előírt egyik témakör tanulási eredményei a következők:
„AZ ÉLŐVILÁG EGYSÉGE, A FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS ALAPELVEI
A nevelési-oktatási szakasz végére a tanuló:
- tudja a biológiai problémákat és magyarázatokat a megfelelő szinttel összefüggésben értelmezni;
- tényekkel bizonyítja az élőlények elemi összetételének hasonlóságát, a biogén elemek, a víz, az ATP és a makromolekulák élő szervezetekben betöltött alapvető szerepét;
- megérti, miért és hogyan mehetnek végbe viszonylag alacsony hőmérsékleten, nagy sebességgel kémiai reakciók a sejtekben, vizsgálja az enzimműködést befolyásoló tényezőket;
- értékeli és példákkal igazolja a különféle szintű biológiai szabályozás szerepét az élő rendszerek normál működési állapotának fenntartásában;
- magyarázza, hogy a sejt az élő szervezetek szerkezeti és működési egysége;
- ábrák, animációk alapján értelmezi, és biológiai tényekkel alátámasztja, hogy a vírusok az élő és élettelen határán állnak."
Látható tehát, hogy a tananyag ezen a szinten csak címszavakban szerepel, nem derül ki azok részletezettsége, mélysége (hiszen annak meghatározására elméletileg a kerettantervek hivatottak). A gyakorló tanár számára ez a Nat változat azonban nem emiatt jelent nagy újdonságot és kihívást, sokkal inkább azért, mert lényegesen megváltoztatja a tantárgy helyét, súlyát az iskolarendszeren belül. E változások főbb elemei:
- A korábbi Nat-változatoktól eltérően, amelyek bővebb, százalékos időintervallumokat adtak meg, mozgásteret biztosítva az alsóbb szintű tanterveknek, az új Nat maga definiálja a tantárgyak óraszámait, ezzel nagyban behatárolja az iskolák egyéni óraszervezését;
- 7-8. évfolyamon immár kimondja, hogy a biológia önálló tantárgyként megszüntethető, helyette „természettudomány” tantárgyat alakíthat ki az iskola, amelyben a kémiával, fizikával és a földrajzzal együtt taníthatja;
- gimnáziumban ugyan diszciplináris tárgyként megmarad a biológia, azonban az előző, 2012-es Nat-ban még a 10-12. évfolyamra csoportosított, tanévenként heti 2-2 óra időkerettel rendelkező tantárgy a 9-10. évfolyamra szorul le és az óraszáma tovább csökken (egyik évfolyamon heti 3, a másikon heti 2 órára);
- mindez azzal is jár, hogy megszűnik a korábban még valamelyest meglévő egymásra épülés a többi természettudományos tantárggyal. A legkirívóbb példája ennek, hogy úgy kell biokémiát tanítani, hogy kémiából a szerves kémia még nem került sorra, illetve genetikát úgy kell a 10. évfolyamon oktatni, hogy nincsenek meg hozzá a kombinatorikai alapok;
- a gimnáziumban a tanulók többsége tehát ezentúl csak 10. évfolyamig tanul biológiát, később csak a tárgyból érettségizni szándékozók foglalkoznak vele behatóbban, fakultatív órakeretben. Ez alól egy kivétel lehet, ugyanis új elemként a 2020-as Nat a gimnáziumban, a 11. évfolyamon azon tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción természettudományos tantárgyat, egy „jelenségek vizsgálatán alapuló, komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget bővítő tantárgyat kell felvennie, illetve a fenti elvek mentén oktatott természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia, földrajz moduljai közül az egyiket heti két óra időkeretben.” Ez praktikusan azt jelentheti, hogy tehát az iskola valamelyik természettudományos tantárgyat 11. évfolyamon tovább tanítja, ami lehet akár biológia is, vagy kialakít egy több tárgyat magába foglaló komplex modult.