Skip navigation

6.2. Az egészségnevelés összetevői

A hatékony iskolai egészségnevelés feltételezi, hogy annak minden összetevőjével tisztában legyünk. Fontos tudatosítani, hogy az egészségnevelés nem merül ki a különféle betegségek tárgyalásával vagy a drogprevencióval.

Az egészségnevelés 3 fő összetevőjének (szomatikus, mentálhigiénés és szociális) további komponensei a következők:

  1. Szomatikus nevelés

            A.1. Személyi higiéné. Különösen kisiskoláskorban, de később is fejlesztendő terület, a biológiatanítás különféle témaköreinek kapcsán újra és újra előkerül (bőr, mikrobiológia, immunológia). Nem feltétlenül a tisztaságról szól, ellenkezőleg, a túlzott fertőtlenítés problematikáját és érintheti!

            A.2. Környezeti higiéné. A környezeti neveléssel szoros összefüggésben, a közvetlen környezet gondozása, alakítása, hatásrendszere a témája.

            A.3. Egészséges táplálkozás. A változatos tápanyagbevitel szerepét, az életkor, a nem és az életmód dietetikai jelentőségét tárgyalja. A diétadivatok és a táplálkozási zavarok témája is itt kerül elő.

            A.4. Mozgásos egészségnevelés. A fizikai aktivitás jótékony hatásaira vonatkozó ismeretek és attitűdök kialakítása a feladata.

            A.5. Balesetmegelőzés és elsősegély. A biológia tananyag több pontjához (mozgás keringés) is kapcsolható, de önálló modulként is tárgyalható témakör.

            A.6. Kórtan és kórélettan. Az egyes szervrendszerek jelentősebb akut és krónikus megbetegedéseinek ismerete.

  1. Mentálhigiénés nevelés

            B.1. Drogtagadás, drogprevenció. Nem csak a kemény és az ún. „lágy” drogok, hanem a dohányzás és az alkohol veszélyeinek megismertetése és az elutasító attitűd kialakítása is ennek keretében történik.

            B.2. Stresszkezelés. Az iskolai teljesítménykényszer, különösen a lányoknak komoly pszichikai megterhelést jelent. Ennek, valamint a családi, magánéleti problémáknak a kezelése az iskolapszichológus mellett a pedagógusok segítségét továbbá autogén technikák elsajátítását is igényli.

            B.3. Szexedukáció, családtervezés, családi életre nevelés. Az iskolaorvos, védőnő és az osztályfőnök szerepe fontos ebben a feladatban, de a biológia szaktanár közreműködése is elengedhetetlen.

  1. Szociális nevelés

            C.1. Társas kapcsolatok működtetése. Az osztályközösségben, az iskola más szintjein működő és a párok tagjai közötti kapcsolatok kezelésében mindennapos kihívásokat jelent, fejlesztése az iskola feladata is.

            C.2. Társadalmi izoláció, devianciák megelőzése. Egyes iskolatípusokban, osztályokban, a szociokulturális háttér függvényében akut problémákat okozhat az iskolán kívüli kortárs csoportok eltérítő hatása. Ezek veszélyeire is ki kell terjednie az iskolai egészségnevelésnek.

            C.3. Együttműködés az egészségüggyel (compliance). Az egészségnevelés mozgósító feladata kapcsán már érintett kérdés, ami nagyban befolyásolja az egészségnevelési folyamat végső eredményességét.