Ahhoz, hogy egy tanórát meg tudjunk tervezni, nem elég a Nat és a kerettantervek követelményeit ismerni. Középiskolában ehhez a két országos (állami) szintű folyamatszabályozóhoz szervesen kapcsolódik egy harmadik, kimeneti jellegű központi szabályozó, az érettségi vizsgák követelményrendszere. Mindegyik iskolatípusban figyelembe veendő még egy további, szintén államilag kontrollált elem is, a felhasználni kívánt tankönyvek, taneszközök ismeretrendszere, amelyek a tantervek és a vizsgakövetelmények alapján készülnek, mégis egyedi módon, az előbbiektől függetlenül gyakorolnak hatást a tervező munkára.
Az iskolarendszer szabályozásának már említett két pólusa (a központi és a decentralizált szabályozók rendszere) a gyakorlatban három szinten működik. Az első szint az országos (állami) szint, egyben a központi szabályozórendszert jelenti. Ennek elemei a Nat, a kerettantervek, az érettségi követelmények és az ezek alapján íródott, államilag jóváhagyott tankönyvek.
A decentralizált szabályozási pólust a helyi (intézményi, iskolai) szint, valamint az egyéni (tanári) tervezés szintje képviseli.
Az intézményi tervezés legfontosabb eleme az országos szintű szabályozók alapján készített, de a helyi sajátosságokat és elvárásokat is magába építő pedagógiai program (illetve az annak részét képező nevelési program és a helyi tanterv). Az egyéni tervezés két fő eleme pedig az adott osztály tanításához készített tanmenet és az egy-egy órát algoritmizáló óratervezet.
Viszonyrendszerüket, egymásra utaltságukat a 2.1. ábra szemlélteti.
2.1. ábra: A tanítás tervezésének szintjei