A második kémcsőben levő fehérjeoldathoz réz-szulfát oldatot adunk, a harmadikba pedig ammónium-szulfát kerül. Mindkét esetben a fehérje kicsapódik az oldatból. Ezt követően mindkét kémcső tartalmát vízzel többszörösére hígítjuk. A második kémcsőben nem történik változás, de a harmadikban a kicsapott fehérje lassan újra visszaoldódik.

Relációanalízis:

5 féle eset lehetséges (A, B, C, D, E) ebben a feladatban, minden mondatról el kell dönteni, hogy melyik eset érvényes rá. A két tagmondatot a mert kötőszó választja el egymástól, a mondat első fele az állítás, a második fele az indoklás.

A: A mondat első és második fele is igaz, a mondat második fele pedig helyes indoklása az első mondatrésznek, van összefüggés köztük.

B: A mondat első és második fele is igaz, de a mondat második fele nem indokolja az első mondatrészt, nincs köztük összefüggés.

C: A mondat első fele igaz, az indoklás viszont nem.

D: A mondat első fele nem igaz, de a második fele önmagában helyes.

E: Az állítás és az indoklás is helytelen.

Írja a megfelelő betűt a következő mondatok mellé! 

Dörzsmozsárban zúzz össze egy-két száraz babmagot, a keletkezett port tedd egy kémcsőbe, majd önts hozzá 1-2 cm³ 40%-os NaOH oldatot!

Készíts elő egy enyhén megnedvesített univerzális indikátorpapírt!

Bunsen-égő segítségével melegítsd a kémcső tartalmát, az indikátorpapírt pedig tedd közvetlenül a kémcső kivezető nyílásához, hogy a keletkező gáz a felszínéhez érjen!