JXUwMDBjJXUwMTA1JXUwMTIxJXUwMDFmJXUwMDAxJXUwMDFhJXUwMDBkJXUwMDQz
Testhossza átlagosan 30-40 cm, de fogtak már méteres példányt is. Testét teljes egészében, vagy csak részben borítják pikkelyek. Két pár bajusza van, egyik a felső állkapcson, másik pedig a szájzugban. Vízinövényeket, és fenéklakó férgeket, csigákat, rovarlárvákat fogyaszt. A parti nádasban a nádszálak lökésszerű mozgása a jelenlétére utal. Jól viseli a nagy egyedsűrűséget, és az ingadozó hőmérsékleti viszonyokat és oxigéntartalmat.
JXUwMDEzJXUwMGFhJXUwMDkzJXUwMDkzJXUwMDkyJXUwMDA5
: Átlagosan 25 cm-re nő meg. Homloka meredeken emelkedik, háta magas, orra tompa. Nincsenek bajuszszálai. Színezetét tekintve a háta olajzöld, oldala aranysárga, úszói pedig sárgásvörösek. A hátúszó körvonala enyhén domború, és a bognártüske (a hátúszó nagy, tüskés sugara) hátoldala erősen fogazott. Kedveli a pangó vizű, elmocsarasodó sekély részeket.
JXUwMDBiJXUwMDI5JXUwMDkzJXUwMDg1JXUwMDA0JXUwMDA5JXUwMDBiJXUwMDFlJXUwMDg3JXUwMGQzJXUwMDRiJXUwMDk3JXUwMDhmJXUwMDA5
: Teste 10-15 cm hosszú, oldalának színezete fényes, ezüstös. Feje kihegyesedő, szája enyhén felfelé irányul. Hátúszója rövid, a test közepétől hátrébb ered. Tömegesen fordul elő, a ragadozó halak (és madarak) fontos zsákmánya. Köznyelvi neve sneci.
JXUwMDFjJXUwMGFkJXUwMDlmJXUwMDlmJXUwMDliJXUwMDE5JXUwMDBlJXUwMDE2JXUwMDA5JXUwMDFmJXUwMDAy
:Legnagyobb keszegfajunk, a 25-40 cm-es nagyságot is elérheti. Háta viszonylag magas, a hátoldalának íve megtörik a feje és a hátúszója között. Oldala ezüstös szürke, úszói pedig sötétszürkék. Mellúszói elérik a hasúszók vonalát. Szája teleszkópszerűen kiölthető.
JXUwMDFmJXUwMDI2JXUwMDEzJXUwMDE2JXUwMDA1
: 30-40 cm hosszú, háta egyenes, a hasi oldala enyhén ívelt. Teste fénylő, ezüstös, mellúszói hegyesek, farokúszója pedig mélyen bemetszett. Szája felső állású. Ősszel nagy rajokba verődik. Régen a tihanyi hegyoldalból kiáltással jelezték a tavon levő halászoknak a halraj helyzetét. Ezért „látott halnak is nevezik.
JXUwMDE0JXUwMDI5JXUwMDE2JXUwMTIyJXUwMTM5JXUwMDA5JXUwMDEzJXUwMDExJXUwMDEwJXUwMDEy
: Hazánk legnagyobbra növő őshonos ragadozója, a legtöbb kifogott példány 1-1,5 m körüli, de egyes források 3 m fölötti példányokat is említenek. Teste olajzöld színű, nem borítja pikkely. Feje széles, háthasi irányban lapított, törzse a farok irányában fokozatosan oldalirányban lapított, és alacsonyabb lesz. Felső ajkán két hosszú, az alsón négy rövidebb bajuszszál ered. Falánk ragadozó, éjjel szerzi zsákmányát, lesből támad.
JXUwMDFiJXUwMDMwJXUwMDA2JXUwMDFlJXUwMDBhJXUwMDVi
70 cm körüli ragadozó hal. Arcuk lapos, előrenyúló, kacsacsőr formájú. Szájában nagy számú, tűhegyes fog sorakozik. Apró pikkelyei szabályos sorokba rendeződnek, alapszíne szürke és barna árnyalatú. A farokúszó mélyen bemetszett, végei lekerekítettek. A hát és farokalatti úszói egymás alatt helyezkednek el.
JXUwMDBiJXUwMGFmJXUwMDliJXUwMDhlJXUwMDli
: Átlagosan 25 cm hosszú. Feje és szeme nagy, Hátúszójában elől 12-17 tüskés, hátul pedig 12-16 lágy úszósugár van. Oldalukon 5-9 fekete keresztsáv található, melyek közül kb. 4 leér az oldalvonal alá. Hasi úszói narancsvörösek.
JXUwMDFlJXUwMDI5JXUwMDA4JXUwMDA2JXUwMDEyJXUwMDAwJXUwMDhmJXUwMDkwJXUwMDAwJXUwMTNkJXUwMTZi
A Balaton legnemesebb hala. Átlagosan 50-60 cm hosszú teste oldalról lapított. Szája nagy, az állkapocs vége eléri a szemet, vagy túl is ér rajta. A szájában ülő fogak közül 1-2 nagyobb a többinél, és később nő ki, ezt ebfognak nevezik. Színe a háti oldalon olajzöld, kétoldalt ezüstös, hasa fehér, és halványsötét keresztsávok futnak le az oldalán.
JXUwMDE2JXUwMDJmJXUwMDExJXUwMDE4JXUwMDA5JXUwMDBk
: 10-15 cm hosszúságú, alapszíne kékes-zöld, rajta sűrűn narancssárga foltok helyezkednek el. A kopoltyúfedőről hátrafelé húzódó bőrlebenyen egy részben fekete, részben élénk piros színű folt található. A faj észak-amerikai eredetű, akváriumi díszhalként került Európába, így került a hazai vizekbe.
