Baranyai J., Fodor Z., Veres G. Biológia tankönyv 9. NAT 2020, Oktatási Hivatal
101. o.
Kritika: A szerzők szövegükben a ma már elavultnak tekinthető és félrevezető gázcserenyílás fogalmat használják. A részletes érettségi követelményrendszerben is ez a fogalom szerepel, de ennek dacára sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felsőoktatási referenciaművek lassan már 15 éve más megnevezést használnak. A gázcserenyílás szó szerinti értelmezésében a légrést (sztóma) jelenti, amely csak része az epidermisz hivatkozott képletének. Ennek kialakításában a légrés mellett a két zárósejt és a melléksejtek is részt vesznek. A korszerű szakirodalmak a sztómakomplex és légzőapparátus fogalmakat használják már a gázcserenyílás helyett. A légzőapparátus túl általános megnevezés, ezért a közoktatásban célszerű lenne a sztómakomplex, vagy légréskomplex megnevezést bevezetni.
Javítás: Gázcserenyílás helyett sztómakomplex vagy légréskomplex megnevezés használata.
Indoklás: a korszerű ismereteket tükröző ismeretek átadásának szükségessége.
Ajánlott szakirodalom: Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.
Kritika: "A fiatal bőrszövet egy sejtréteg vastagságú, és sejtjei nem tartalmaznak (a gázcserenyílás zárósejtjeit kivéve) zöld színtesteket (4. ábra)."
Javítás: A fiatal bőrszövet egy sejtréteg vastagságú, és sejtjei többnyire nem tartalmaznak (a gázcserenyílás zárósejtjeit kivéve) zöld színtesteket (4. ábra).
Indoklás: Több, az iskolai gyakorlatokban is használt, növény (pl. kanadai átokhínár, kisvirágú nebáncsvirág) bőrszöveti sejtjei is tartalmaznak zöld színtesteket.
102. o.
Kritika: "Az egyéves hajtásokat elsődleges bőrszövet borítja, a többéves hajtásokon másodlagos bőrszövetet, héjkérget figyelhetünk meg (8. ábra). A héjkéreg a fa vastagodása során az egyre inkább kifelé tolódó és közben felhasadozó, elhalt szövetrétegek mellett tartalmaz sebszövetet is. Ez utóbbit osztódóképességüket visszanyert sejtek hozzák létre."
Javítás: Az egyéves hajtásokat elsődleges bőrszövet borítja, a másodlagosan vastagodó hajtásokon másodlagos bőrszövetet, parakérget figyelhetünk meg. A harmadlagos bőrszövet a héjkéreg (8. ábra) a fa vastagodása során az egyre inkább kifelé tolódó és közben felhasadozó, elhalt szövetrétegek mellett tartalmaz sebszövetet is. Ez utóbbit osztódóképességüket visszanyert sejtek hozzák létre.
Indoklás: A szövegrész rosszul értelmezi a másodlagos bőrszövetet, összekeveri a harmadlagossal.
Ajánlott szakirodalom: Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó, 105-128.o
103-104. o.
Kritika: A szállítószöveteket ismertető szöveg összekeveri a régi nomenklatúrát és az ezen alapuló hibás értelmezést az új szakmailag korrekt ismeretekkel. Ennek megfelelően például ugyanazt a fogalmat hol szállítószövetként, hol szállítószövetekként említi. A farész és a háncsrész esetében nem hangsúlyozza ki, hogy ezek szállító szövet típusok, így megerősíti azt a tévhitet, miszerint a farész és a háncsrész a szállítószövet alkotó részei. Célszerű lenne megfontolni az elavult farész és háncsrész megnevezések helyett a faszövet és háncsszövet fogalmak használatát, amint azt a lentebb hivatkozott szakirodalom is teszi. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a fa- és háncsszövet valójában összetett szövetek, mert felépítésükben a megnyúlt szállítóelemek mellett parenchimasejtek és szilárdító elemek is részt vesznek. A szöveg az edénynyalábok ismertetésétől kezdve már korrekt értelmezést alkalmaz.
Javítás: A szállítószövet helyett szállítószövetek megnevezést kell használni, a farész helyett faszövetet, a háncsrész helyett pedig háncsszövetet célszerű írni.
Indoklás: A valóságos viszonyokat és a korszerű ismereteket tükröző ismeretek átadásának szükségessége.
Ajánlott szakirodalom: Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.
105. o.
Kritika: Hibás az alapszövetek csoportosítása. A szövegben egyáltalán nem esik szó az egyik fő csoportról, a parenchimatikus alapszövetekről, csupán ezek három típusáról (táplálékkészítő, raktározó, átszellőztető alapszövet). Emiatt a bemutatásból éppen a leggyakoribb alapszövettípus, a növényi szerveket kitöltő parenchimák, pl. kéreg- és bélparenchimák hiányoznak.
Javítás: Az alapszövetrendszer szövetei a parenchimatikus alapszövetek, a kiválasztó alapszövetek és a mechanikai alapszövetek. Mindhárom szövettípuson belül további altípusokat különböztetünk meg. A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló, sejtközötti járatokban gazdag szövet. Könnyen visszanyeri osztódóképességét, ezért a másodlagos osztódószövetek többsége belőlük származik. A levélben és a szárban található, fotoszintézisre specializálódott változata az fotoszintetizáló, vagy táplálékkészítő alapszövet (klorenchima), amelynek sejtjei sok zöldszíntestet tartalmaznak. A raktározó alapszövet a földalatti szervekben, magvakban és termésekben látja el a tápanyag raktározás feladatát. A víztartó alapszövet a szárazságtűrő pozsgás növények levelében és szárában raktároz vizet a sejt központi üregében felhalmozott nyálkához kötve. Az átszellőztető alapszövet (aerenchima) tág sejtközötti járatai a vízi- és mocsári növények levegőtől elzárt, vízben álló szervei (gyökér, gyöktörzs) számára juttatja el a légköri oxigént. A kiválasztó alapszövetek a növény számára feleslegessé vált anyagokat (pl. víz, só), vagy pedig a fennmaradásukhoz fontos anyagokat (a beporzó rovarokat csalogató nektár, sebzáró gyanta) választanak ki. A mechanika alapszövetek vastagodott falú sejtekből áll. Sejtjeik két tpusukban elhaltak, vagy élők (szklerenchima, kollenchima).
Indoklás: Az alapszövetek megfelelő csoportosításának szükségessége.
106. o.
Kritika: A növényi szövetek négy alaptípusa: osztódó-, bőr-, szállító- és alapszövet.
Javítás: A növényi szövetek négy alaptípusba sorolhatók: osztódó-, bőr-, szállító- és alapszövetek.
Indoklás: Az osztódó-, bőr-, szállító- és alapszövetek közé különböző szövetek tartoznak. Ezért is használatos pl. a szállítószövet rendszer kifejezés a felsőoktatásban.
Kritika: A bőrszövet a növényt védi, határolja, környezetével gázcserét folytat és párologtat.
Javítás: A hajtást borító elsődleges bőrszövet a növényt védi, határolja, környezetével gázcserét folytat és párologtat.
Indoklás: Az állítás csak az epidermiszre igaz.
Kritika: A szállítószövet farésze vizet és ásványi sót, háncsrésze szerves anyagot szállít.
Javítás: A szállítószövetek közül a faszövet vizet és ásványi sót, a háncsszövet pedig szerves anyagot szállít.
Indoklás: A farész és háncsrész szállítószövet típusok, nem pedig szövetrészek.
Szerényi G. Biológia tankönyv 9. NAT 2020, Oktatási Hivatal
53. o.
Kritika: A szerző szövegében a ma már elavultnak tekinthető és félrevezető gázcserenyílás fogalmat használja. A részletes érettségi követelményrendszerben is ez a fogalom szerepel, de ennek dacára sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a felsőoktatási referenciaművek lassan már 15 éve más megnevezést használnak. A gázcserenyílás szó szerinti értelmezésében a légrést (sztóma) jelenti, amely csak része az epidermisz hivatkozott képletének. Ennek kialakításában a légrés mellett a két zárósejt és a melléksejtek is részt vesznek. A korszerű szakirodalmak a sztómakomplex és légzőapparátus fogalmakat használják már a gázcserenyílás helyett. A légzőapparátus túl általános megnevezés, ezért a közoktatásban célszerű lenne a sztómakomplex, vagy légréskomplex megnevezést bevezetni.
Javítás: Gázcserenyílás helyett sztómakomplex vagy légréskomplex megnevezés használata.
Indoklás: A korszerű ismereteket tükröző ismeretek átadásának szükségessége.
Ajánlott szakirodalom: Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.
53-54. o.
Kritika: A bőrszövettel foglalkozó rész csak az elsődleges bőrszövet két típusával az epidermisszel és a rizodermisszel foglalkozik. Az összes másodlagosan vastagodó kétszikűnél (a zárvatermők többsége) másodlagos (parakéreg) és harmadlagos bőrszövet (héjkéreg) jelenik meg, ezért 2-3 mondatban ezzel a témával is foglalkozni kell.
Kritika: A bőrszövet (epidermisz) jellemzésénél olyan általános jellegeket ad meg, amelyek nem általánosan jellemzők pl. hullámos sejtfal, gázcserenyílások jelenléte, színtestek hiánya.
Javítás: A szöveg átfogalmazása és kiegészítése.
Indoklás: A valóságos viszonyokat és a korszerű ismereteket tükröző ismeretek átadásának szükségessége.
Ajánlott szakirodalom: Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.
Kritika: A szállítószövetek helyesen, többesszámban szerepelnek a szövegben, ugyanakkor a kézenfekvő kérdésre, hogy ha többen vannak, akkor mik ezek már nem ad választ. Nem nevezi meg a szállítószövet típusokat a faszövetet (farész) és a háncsszövetet (háncsrész).
Kritika: Még jobban megnehezíti a téma megértését, hogy bevezeti a szállítószövetek elemei fogalmat, amit nem definiál.
Kritika: "Az utóbbi egyes típusaiban a fa- és a háncsrész között egy osztódószövet, a kambium is elhelyezkedik. A fiatal fás szárban ez még követhető (13.6. ábra)."
Indoklás: A fent említett szöveti tagolódás az idős fás szárban is követhető! Lásd: Kriska Gy. (2011) Biológia érettségire felkészítő. Fotoszintetizáló szervezetek I. Nemzeti Tankönyvkiadó
Javítás: A szöveg átfogalmazása.
Indoklás: A valóságos viszonyokat és a korszerű ismereteket tükröző ismeretek átadásának szükségessége.
Ajánlott szakirodalom: Tuba Z. (szerk.), Engloner A. (szerk.) (2007) Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan – Szövettan – Alaktan. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 216. o.
55. o.
Kritika: Hibás az alapszövetek csoportosítása. A szövegben egyáltalán nem esik szó az egyik fő csoportról, a parenchimatikus alapszövetekről, csupán ezek két típusáról (táplálékkészítő, raktározó alapszövet). Emiatt a bemutatásból éppen a leggyakoribb alapszövettípus, a növényi szerveket kitöltő parenchimák, pl. kéreg- és bélparenchimák hiányoznak.
Javítás: Az alapszövetrendszer szövetei a parenchimatikus alapszövetek, a kiválasztó alapszövetek és a mechanikai alapszövetek. Mindhárom szövettípuson belül további altípusokat különböztetünk meg. A parenchima a tér minden irányában többé-kevésbé azonos kiterjedésű sejtekből álló, sejtközötti járatokban gazdag szövet. Könnyen visszanyeri osztódóképességét, ezért a másodlagos osztódószövetek többsége belőlük származik. A levélben és a szárban található, fotoszintézisre specializálódott változata az fotoszintetizáló, vagy táplálékkészítő alapszövet (klorenchima), amelynek sejtjei sok zöldszíntestet tartalmaznak. A raktározó alapszövet a földalatti szervekben, magvakban és termésekben látja el a tápanyag raktározás feladatát. A víztartó alapszövet a szárazságtűrő pozsgás növények levelében és szárában raktároz vizet a sejt központi üregében felhalmozott nyálkához kötve. Az átszellőztető alapszövet (aerenchima) tág sejtközötti járatai a vízi- és mocsári növények levegőtől elzárt, vízben álló szervei (gyökér, gyöktörzs) számára juttatja el a légköri oxigént. A kiválasztó alapszövetek a növény számára feleslegessé vált anyagokat (pl. víz, só), vagy pedig a fennmaradásukhoz fontos anyagokat (a beporzó rovarokat csalogató nektár, sebzáró gyanta) választanak ki. A mechanika alapszövetek vastagodott falú sejtekből áll. Sejtjeik két tpusukban elhaltak, vagy élők (szklerenchima, kollenchima).
Indoklás: Az alapszövetek megfelelő csoportosításának szükségessége.