Fényes fekete agrofóliával borított eperföld (Fotó: Kriska Ferenc)
A mezőgazdaságban sokfelé használnak agrofóliákat, amelyekkel gyakran jelentős területeket borítanak be. A legelterjedtebb a fényes fekete és a fényes fehér, némileg áttetsző fóliák alkalmazása.
Néhány példa a mezőgazdaságban használt nagy fekete és fehér műanyag fóliák alkalmazására. A: Fekete műanyag fóliák borítják a talajt ebben az óvoda-kertben a mikroklíma szabályozására és a gyomok elleni védelem érdekében. B, D: A földre fektetett fekete műanyag lapok melegen tartják a talajt, hogy felgyorsítsák a csírázást. C: Levegő- és vízáteresztő fehér műanyag fóliák védik az alatta lévő növényeket a fagy ellen. E: Több ezer fehér műanyagfólia felhasználásával készült melegház egy dombos vidéken
Korábban már foglalkoztunk a fehér és fekete műanyagfóliák kérészekre, valamint vízipoloskákra és vízibogarakra gyakorolt hatásaival, ugyanakkor ezek az antropogén produktumok a madarakra is hatással vannak. E különös jelenség megértéséhez segítséget nyújtanak a kunfehértói kiszáradt tómederben végzett választásos terepkísérleteink. Ezek során a földre kiterített 600 m2-es fényes, fekete műanyag fóliával és egy ugyanekkora áttetsző, fehér műanyag fóliával kísérleteztünk.
Agrofóliás terepkísérletek Kunfehértón (Fotó: Horváth Gábor)
A fényes fekete műanyag fólia optikai sajátságai gyakorlatilag megegyeznek a nedves, sáros talaj, a sötét mély vizek és a fekete olajfelszínek optikai tulajdonságaival, míg a fényes fehér műanyag fólia optikai szempontból nagyon hasonló a sekély, átlátszó vizekhez és a zavaros, tejszerűen fehér, szikes vizekhez.
A fehér és fekete műanyagfóliák polarizációs mintázatai (Fotó: Horváth Gábor)
A fóliákat egymástól 30 m-re terítettük ki és téglákkal rögzítettük azokat. Kísérletünkkel tanulmányozhattuk, vajon természetes környezetben az olajfelszínekhez és természetes vízfelszínekhez hasonló műanyag fóliák odacsalják-e a vizet kereső madarakat. A fóliákon megjelenő madarakat és viselkedésüket egy a fóliáktól 50 m-re felállított lessátorból figyeltük meg.
Egy sárgaszegélyű csíkbogár (Dytiscus marginalis) viselkedése fényes, száraz fekete műanyag fólián naplementekor. A: Leszállás a műanyag fóliára. B: A fólia érintgetése, tesztelése. C: Felrepülés a műanyag fóliáról, másik leszállóhelyet keresése. D: Újbóli leszállása után a bogár megpróbált úszni, kúszik a sima műanyag fólián; E: Fél óra elteltével a bogár teljesen kimerült, nem tudott elrepülni, bár többször megpróbált felrepülni. F: Egy óra múlva a bogár elpusztult (Fotó: Horváth Gábor)
Kiterített fóliáink felett naponta mutatkoztak füsti-, és molnárfecskék (Hirundo rustica, Delichon urbica), valódi vízfelszínek felett szokásos viselkedést mutatva: Repülés közben csőrükkel szántották a fehér műanyag fólia felületét, emellett gyakran le is szálltak arra, majd csőrüket megpróbálták erőteljesen a fóliába nyomni.
Fecskék a fehér fólia fölött (Fotó. Horváth Gábor)
Inni próbáló fecske a fehér műanyagfólián (Fotó: Horváth Gábor)
Napi rendszerességgel megjelentek, és a fóliák által vonzott rovarokból táplálkoztak barázdabillegetők (Motacilla alba) is (főként a fekete fólián, miként azt természetes vízpartokon is teszik).
A fekete fólián vízirovarokkal táplálkozó barázdabillegetők (Fotó: Horváth Gábor)
A fóliára több alkalommal leszállt egy nagy kócsag (Egretta alba) is. A fehér fólián több, mint fél órát tartózkodott, a fekete fóliát azonban pár perc után elhagyta.
(A-D) Műanyagfóliák kihelyezése a terepkísérletben. (E-H) Nagy kócsag a fólia közelében és a fólián (Fotó: Horváth Gábor)
Alkalomszerűen megjelent a fóliáknál szürke cankó (Tringa nebularia) és barna kánya (Milvus migrans) is. A műanyag fóliák 3 m-ig terjedő környezetében búbos pacsirták (Galerida cristata), fehér gólyák, örvös galambok (Columba palumbus), bíbicek (Vanellus vanellus), sirályok, seregélyek (Sturnus vulgaris) szálltak le. Az általunk tanulmányozott fehér gólyák viselkedésében szintén felismerhető volt néhány a vizes táplálkozóhelyeken jellemző motívum a fekete fóliáknál. Kezdetben idegenkedve szemlélték a fóliát. a szélükön elhelyezett téglákon jártak, de nem léptek rá a fóliára, hosszasan tollászkodtak. Később azonban nyugodtan járkáltak a fóliák felszínén, lehajtott fejjel szemlélték a felületét. Csőrükkel ollózó mozdulatokat tettek, ami az iszapban turkáló madaraknál figyelhető meg. A vizet kereső madarakat tehát valószínűleg megtéveszthetik és magukhoz vonzhatják a földre kiterített fényes műanyag fóliák.
Választásos kísérleteink során a megfigyelt madarak - a gólyák kivételével - a fehér fóliát részesítették előnyben a feketével szemben. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a felszín csillogásának, a visszavert fény intenzitásának szerepet kell játszania az olajtavakhoz és csillogó fóliákhoz vonzódó madarak megtévesztésében.
Fényes fekete fóliával borított eperföld
Forrás