Az új vizes élőhely keresését az évszakok változása nem idézheti elő

Őszi időszakban olyan áttelelésre alkalmas mélyebb vizek keresése jellemző a vízirovarokra, melyek télen nem fagynak be fenékig

Tavasszal viszont sok vízirovar könnyebben felmelegedő és a napfény által jobban átvilágított sekélyebb vizeket keres

A madarak éjjel jelentenek veszélyt a repülő vízirovarokra, mikor azok jól láthatók a nagy fényintenzitás miatt

A vízirovarok repülésére a levegő túl alacsony és túl magas hőmérséklete egyaránt kedvező

Ha egy vízirovar 10 percen belül nem talál vizet, teljesen kiszárad és elpusztul

Mivel a vízirovarok a vízfelületeket polarotaxissal, vagyis a vízről visszaverődő fény vízszintes polarizációs iránya alapján azonosítják, ezért számukra az ezüst fóliákról visszavert erősen és vízszintesen poláros fény vizet jelent

A legfontosabb ökológiai tényező, ami megmagyarázza a vízirovarok napszakos repülési aktivitásának három maximumát, az a vízfelületek tükröződési-polarizációs sajátságainak napszakos változása

A vízfelületek tükröződési-polarizációs tulajdonságai nem függenek a megvilágítási körülményektől, csak az aljzat anyagától, az oldott szerves anyagoktól és a megfigyelés irányától