Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kampusza madártávlatból
Az év legmulatságosabb kutatásáért járó rangos fizikai Ig Nobel -díjat 2016-ban magyar tudósok kapták. Díjazott publikációjuk címe igencsak meglepő: Miért vonzzák a szitakötőket a fekete sírkövek?
Fekete sírkőről felszálló szitakötő
Viccesnek hangzik, de nagyon komoly. A magyar tudósok természetesen nem a „temető ökoszisztémáira” voltak kíváncsiak. Azt próbálták kideríteni, hogy egyes felületek miért vonzzák a rovarokat. Évekig tartó intenzív kutatásuk során kiderült, hogy a megoldás kulcsa a visszavert fény polarizációs mintázatában rejlik, mely az emberi szem számára alig észlelhető, de különböző rovarok számára látható. Használhatják például a polarizációs jelet vizes élőhelyeik felismerésére.
Ezek a vizuális információk több millió évig segítették a rovarok túlélését, de mi, emberek, elkezdtük az optikai környezetük átalakítását, így az állatok egyre több hamis és gyakran halálos jelzést kapnak. A mesterséges felületekről, például napelemekről, aszfaltutakról, ablakokról, autókról, alapvetően minden fényes tárgyról származó fénytükröződések, napi szinten több milliárd állat ökológiai csapdáit jelentik. Így válik a látszólag ártalmatlan sírkő tömegpusztító fegyverré és ezrek temetőjévé. A „Poláros világ” című egyórás filmünk betekintést nyújt a fent leírt jelenségekbe. Kalandozásaink nyomán egyértelművé válik, hogyan válhatott rendkívül fontossá egy látszólag nevetséges és marginális felfedezés. A film végére megtanuljuk, hogyan lehet megmenteni a veszélyeztetett vízirovarokat, megváltoztatni a városképet, biztonságosabb hidakat és kikötőket építeni, haszonállatainkat megvédeni a vérszívóktól - és még azt is megérthetjük, miért vannak csíkok a zebrán.
A „Poláros világ” című film az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_N_21 pályázati program finanszírozásában készült el. A film YouTube premierje 2022. december 27-én lesz és aznap egy tudományos ismeretterjesztő blogot is indítunk Poláros világ címen.
Téma: A Poláros világ című blog a 2022. december 27-én bemutatásra kerülő, azonos című filmünk tudományos alapjaival és egyes témáival foglalkozik látványos képi és filmes szemléltetéssel. A 3 naponta jelentkező blogbejegyzések végén interaktív teszt is elérhető, mely a poláros világról megszerzett ismeretek rögzítését segíti. A blog szakmai alapját az alábbi könyveink adják. A képre kattintva ismertetők érhetők el.
Horváth Gábor, Farkas, Alexandra, Kriska György (2016) A poláros fény környezetoptikai és biológiai vonatkozásai. ELTE Eötvös Kiadó, 485 o.
Kriska, György (2022) Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában: határozó videókkal. Flaccus Kiadó, 596 o.
Bemutatkozás: Kutatócsoportunk az elmúlt 20 évben igazolta, hogy egyes globálisan elterjedt mesterséges objektumok (pl. aszfaltutak, üvegépületek, napelemek, kivilágított hidak) optikai sajátságaik folytán jelentős mértékű vízirovar pusztulások okozói lehetnek. A Nature-ben és a Science-ben többször is méltatott eredményeink hozzájárultak az ökológiai csapda fogalmának meghatározásához és lehetőséget adtak arra, hogy leírjuk az ökológiai fényszennyezés egy új típusát a poláros fényszennyezést. Kutatásainkba már a kezdetektől fogva bevontunk civil közreműködőket, akik aktuális terepi információk megadásával, kísérleti helyszínek biztosításával segítik munkánkat.
Kriska György (DSc) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Intézetének docense, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a blogbejegyzések szerkesztője
Horváth Gábor (DSc) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai Intézetének professzora
Egri Ádám (PhD) az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos munkatársa
A poláros fénycsapdaként működő objektumok természetkárosító hatása ma már globális szinten veszélyezteti a vizes élőhelyeket, amelyek a biológiai sokféleség legnagyobb tárházai a Földön. Ezért is lenne fontos, hogy erről az egész világot érintő új jelenségről, a poláros fényszennyezésről a témával foglalkozó biofizikus és ökológus kutatók szűk köre mellett minél többen tudomást szerezzenek. A jelenség iskolapéldáit a becsapott rovarok szemszögéből mutatjuk be tudományos ismeretterjesztő filmünkkel és blogbejegyzéseinkkel. Egyúttal ismertetjük azokat az innovatív megoldásokat is, amelyek ellensúlyozhatják a poláros fényszennyezés káros hatásait, vagy a jelenségben rejlő lehetőségeket kihasználva adnak lehetőséget a közegészségügyi, vagy gazdasági szempontból kártékonynak tekinthető rovarok (pl. bögölyök) csapdázására.
Néhány kiemelt recenzió
